Bál Szentivánkor
Az előző napi felhőszakadástól félve, a Szépasszony-völgyi szabadtéri rendezvényeket áthelyezték a Művészetek Házába, illetve az épület elé.
Nem vitatható, hogy a belvárosnak is van varázsa, de valószínű, hogy a sokkal jobban működött volna a völgyben a máglya, a tánc, és a fergeteges hangulatú Ghymes koncert is.
Szarka tamás és csapata, most is hozta megszokott formáját,
A terem hamar megtelt, mozdulni is alig lehetett, és lassan indultak a lábak és kezek. De a zenekar nem lankadt, a líra után azonnal „álombáli” hangulatba sodorta a teremben szorongó közönséget.
Régi korok hiedelme szerint a Szentiván-éj, mágikus éjszaka. Igazából a nyári napfordulót ünnepeljük az év legrövidebb éjszakáján, akár esik, akár nem. A legendákban varázslatos éjszaka ez, amikor megtörténhet bármi, teljesülnek a legtitkosabb és legvalószínűtlenebb emberi kalandok.
A néphagyományhoz híven a világ számos pontján örömtüzeket gyújtanak, melyeknek mágikus erőt tulajdonítanak. Szentiván a fény ünnepe is, ahogy a mítoszok szerint mindig legyőzi a sötétséget. A kereszténység előtti időkben gyökerező hiedelmekben a tűz a napot, a fényt jelenti a gonosz erőkkel szemben.
A legrövidebb éjszaka és a napforduló tulajdonképpen június 21. Az, hogy Szentiván mégis 24-re esik, a naptárreformok okozta csúszás miatt van.
Persze a legendákhoz forró nyári éj illik, a csókokhoz borok, meg a Ghymes zenéje. Az égiek is így akarják.