Kátai Mihály a Templomban
Ismét megtelt látogatókkal a szokatlanul világos Templom Galéria. Szent Iván napján a fény a domináns ebben a térben. A képzőművészet templomában rendezett legújabb kiállításon kis és nagyméretű táblaképek, tűzzománc alkotások, szakrális tárgyak most együtt láthatók.
Elsőre nehéz elhelyezni a művészt, de az információ segít. Kátai Mihály, festőművész, tűzzománcművész, iparművész, író, történész, mitológus és etruszk-kutató. Mindez felsejlik a festményeken, de még azt is hozzátehetjük, hogy a nők nagy ismerője.
Habis László polgármester köszöntőjében, az év képzőművészeti eseményének nevezte a tárlatot, majd Tolcsvay Béla előadásával, szakrális énekkel köszöntötte a képzőművészt. A dal után Assisi Szent Ferenc Naphimnusza hangzott el Balázs Zoltán színművész előadásában.
A tárlat szakmai megnyitásának feladata Varga Rita építészre hárult, aki a személyes találkozástól az életúton át, a művek üzenetéig végigjárta Kátai Mihály személyiségét.
A művészt nagy életöröm és alkotókedv jellemzi. Alkotásain a szakrális szimbólumok, a nap jelenléte meghatározó. Másik elem a mítoszi szereplők, látomások motívumrendszere. A nagy olajképeken egy fantasztikus motívumokból, különös emberekből szerveződött szürreális tér bontakozik ki.
Most látható először közös kiállítson az életmű számos darabja, a különféle korszakok, eltérő technikájú alkotásai.
Kátai Mihály nevéhez kapcsolódik a zománc alkalmazásának 60-as években történt fellendülése, képzőművészeti irányba való elmozdítása. Látásmódjával, művészeti tevékenységének irányával, tematikájával erőteljes hatással volt a környezetében alkotó művészekre.
A technikával, a főiskolai évek alatt került szorosabb kapcsolatba, és a Lampart Zománcipari Műveknél adódott lehetősége a folyamatos művészi munkára hatvanas években. 1964-től Kecskeméten, a helyi zománcgyárban folytatott kísérleteket Stefániay Edittel, Simon Balázzsal. A hetvenes évek elején Bécsben dolgozott. 1975-ben Kecskeméten megalapította a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet melynek 1987-ig volt a művészeti vezetője.
A 80-as évek elején saját technikát fejélesztett ki. A "tűzben pikturálás", azaz a többszöri égetés során létrejött rétegződés egyedi módszer, Kátai sajátja. Az ezzel az eljárással készült főművének tekinthető sorozat, az Alföldi látomások (1981), az alföldi ember álmokban, mítoszokban, hiedelmekben, mesékben megfogalmazott gazdag, letűnőben lévő világának állít emléket. Ezeken az ábrázolásokon a természet és az ember mítikus egységben forr össze.
A zománcművészetet maga mögött hagyva, 1987-ben visszavonult és fesztészettel kezdett foglalkozni. Nagyméretű szimbolikus, figurális olajképekei, szintén fontos részei munkásságának.
A Munkácsy-díjas Kátai Mihály, egyszerű szépséggel átszőtt, különlegesen egyedi munkái július 19-ig láthatók a templom Galériában.