Dr. Renn Oszkár prior, bevezetőjében a szervezet feladatairól beszélt, arról hogy mennyire fontos bemutatni az egrieknek a történelem elfelejtett részeit. Ezt szolgálják a történelmi emlékülések, aminek mostani kilencedik rendezvényén „Balassi Bálint a költő és a katona Egerben” címmel tartanak előadásokat Dr. Bitskey István akadémikus, Berecz Mátyás történész és Fodor László régész közreműködésével.

Réti Árpád színművész Fotó: Egri Szín

Balassiról szólni Egerben, mindig is időszerű jelentette ki Bitskey István irodalomtörténész. Magyarország első, nagy európai szintű költője 1579és 1582 között szolgált Egerben, és költészetével a hazai reneszánsz megteremtője, a magyar irodalom egyik elindítója is. A professzor azokat a nagy kérdéseket taglalta, amelyek mind az irodalom iránt érdeklődőket, mind a kutatókat a mai napig foglalkoztatja.
A „Júlia-versek” vajon a reneszánsz, vagy a középkor költészetéhez állnak közelebb.
Bitskey István szerint Balassi a reneszánsz költészet követője, de sok más motívum is fellelhető munkásságában. A legfontosabb forrásai a petrarkista költészet, a neolatin antológia és a magyar hagyományokon alapuló virágének.
Költészetének három oldala a szerelmi, a vallásos és a vitézi, nem választható szét teljesen.
Balassi szerelmi költészete, a különböző hatások sajátosan gazdag ötvözete. A professzor megjegyezte, hogy az ismert szerelmi líra mellett a vallásos költészet a legfontosabb a költő munkásságában, mert ebben bontakozik ki az igazi reneszánsz ember, s az önmagával való szembenézés.