Árpád bácsi meséi
Szenvedélye, hogy másokkal megossza tudását és élményeit a magyar Attenborough, ahogy Dr. Pozder Péter főiskolai tanár bemutatta Dr. Juhász Árpád geológust. Bár a brit természettudóssal ellentétben Juhász Árpádot a kövek szeretete ragadta magával már gyerekkorában, korán kapcsolatba került a televíziózással. A tudományos ismeretterjesztés nagy alakja, pályája elején hatalmas ásványgyűjteményt hozott létre, a Természettudományi Múzeum számára.
Az emberek legnagyobbrészt a képernyőről ismerik. Juhász Árpád elmondása szerint, a természettudományos ismeretterjesztés, a magyar televíziózás nagy korszaka volt. A termékeny időszakban rengeteg híres emberrel találkozott, ma hiány van az ilyen típusú műsorokból.
Ifjúkorában, még a cserkész időkben kapta egy illegális indiántáborban a Kóborló Farkas nevet, amelyhez felnőtt korában sem lett hűtlen. Hat kontinens száz országában, negyven nemzeti parkban járt,
A 74 éves tudós eddigi életművében több tucat könyv, számos népszerű televíziós műsor, több, mint harminc tudományos publikációval találkozhatunk. Gyűjteményében kilencvenezer fotó található.
Könyveinek egyik része a tudományt, az ismeretterjesztést szolgálja, másik része az utazásairól szól.
A legfontosabb munkái egyike a most bemutatott „A kék bolygó vándora” című vaskos kötet, melyben több utazását foglalja össze, a Föld igazi arcát igyekszik bemutatni. Útikalandjai a Spitzbergáktól a Zambézi őserdőn át, Alaszkáig sok fontos élményanyagot hordoznak magukban, amelyek egyik legfontosabb tanulsága, a civilizációtól távol lévő ember kiszolgáltatottsága. Persze mindaz ami megjelent, csak töredéke annak, amit a nagy utazó el szeretne még mondani.