Az elmúlt időszak jogszabályi és egyéb változásai igénylik a változtatást – indokolta az esemény létjogosultságát Habis László polgármester. Mint mondta: tendenciaszerűen nyílik az olló, nominálisan is kevesebb az állami támogatás, számottevően nagyobb önkormányzati kiegészítésre van szükség. Társy József irodavezető elmondta a Megyei Jogú városok szövetsége egy politikai testület, hiszen a városvezetők képviselik, ezért kell, hogy egy ilyen fórumon megjelenjen a szakmai típusú egyeztetési oldal is.

 

A szakmai napon dr. Sipos Mihály Eger Megyei Jogú Város Oktatási Bizottságának elnöke elsőként az egri helyzetet ismertette. A hevesi megyeszékhelyen egyaránt megtalálhatók önkormányzati-, egyházi-, alapítványi- és magánjellegű intézmények. A 17 óvoda egri és kistérségi gyermekeket is fogad, akik utána 6+1(sajátos nevelési igényű gyerekek számára) általános iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat. Egyre feszítőbbek a gazdasági problémák, amely nemcsak a foglalkoztatási gondokban, hanem az intézmények nehezebb fenntartásában is megnyilvánul. Egerben is megfigyelhető a „tiszkesedés” folyamata, de továbbra is nagy kérdés, hogy az iskolának kell-e kiszolgálnia a gazdaságot, figyelembe véve annak változásait.

 

Dr. Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára szerint egyáltalán nem kell alapjainál szétrombolni a közoktatást. A jelenlegi rendszer alkalmas a feladatok ellátására, ugyanakkor elismerte, hogy egyes elemei alulteljesítenek. Véleménye szerint a társulások akkor jók, ha a gazdasági igények mellett döntő szerepet kap a szakszerűség. Hasonlóan vélekedett az összevonásokról, melyeknek csak akkor van értelmük, ha annak van szakmai és tartalmi eredménye. Nem értett egyet több óvoda összevonásával, viszont szorgalmazza, hogy óvodákat, általános iskolákat és szakiskolákat vonjanak össze, így biztosíthatnák a gyermekek továbbhaladását tanulmányi eredmény alapján a különböző ágakban. A szakállamtitkár biztosította a megjelenteket, hogy a minisztérium jogilag megpróbál mindent megtenni az esélyegyenlőségi kérdésben, hogy minden gyermek – kivétel nélkül – megfelelő színvonalú oktatáshoz juthasson.

 

További probléma, hogy sok iskola nem tud alkalmazkodni a szegényebb családokhoz. Dr. Szüdi János leszögezte: ez társadalmi jelenség, nem pedig a közoktatás bűne. Megindult az integrációs folyamat kiterjesztése, az önkormányzatok feladata is a gondok orvoslása. Napjaink meghatározó, mindenkit foglalkoztató témája az iskolai erőszak. Ezzel szemben az intézmények csak pedagógiai eszközökkel élhetnek. A pedagógusok dolgát könnyítheti meg az iskolapszichológusi hálózat kiépítése. Nem azonosak a vélemények a tankötelezettség életkorának megállapításában sem. A 18 évre emelkedett korhatárt egyesek szerint vissza kellene állítani 16 évre. Komoly változás lehet a jövőben, hogy az általános iskolát végzett tanulóknál a 9-10. osztály kihagyásával megkezdődhet a szakképzés. Dr. Szüdi János szerint ugyanakkor ez csak egy lehetőség, nem pedig kötelesség.