Sok szálon kötődik Heves megye Kovásznához. A testvérmegyei kapcsolatokat az utóbbi időkben gazdasági, oktatási és a múzeumi szervezetek szintjén élénkíteni igyekvő önkormányzatok egyre több találkozási lehetőséget teremtenek kulturális területen is.
A mai találkozón az irodalmárok mellett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnökét is üdvözölték könyvtárban.
Szonda Szabolcs két alakváltó művészt köszöntött, akik szeretnek különböző alakokba és irodalmi műfajokba bújni. Munkáikban kedvelik a rejtőzködést, az alakokat, maszkokat.

Bogdán László Fotó: Egri Szín

A Sepsiszentgyörgyről érkezett Bogdán László, az ötvenes években játszódó regényei hőseinek bőrébe bújva szereti kifejteni a véleményét a világról. Több lapnál társadalmi, közéleti témákban publikál. Elmondása szerint ebben a tevékenységében napi kapcsolatban áll a valósággal, jó lehetőség, hogy lereagálja a jelenségeket.
Beszélt alkotói módszeréről, arról, hogy egyszerre több könyvön is dolgozik, versen, prózán. Az önmagáról, életéből, gondolataiból merítő a műfajokkal, formákkal játszó író, gyakran régi szövegekhez nyúl, azok átiratait készíti el. A délutáni összejövetelen, „A démon női alakot ölt” című kötetéből olvasott fel néhány szonettet.
A kézdivásárhelyi Sántha Attila neve, az irodalmat a széles rétegekhez közelítő „transz-közép” mozgalom megalapításához köthető. Több művével is elismerést és ellenkezést váltott ki. A sokkterápiás eszközhasználattal, a húsz éve kifulladni látszó magyar nyelvű irodalmat igyekezett felrázni, a háttérbe szoruló olvasásélményt visszaadni.
Néhány éve a Kemál és Amál című kötetével hívta fel magára a figyelmet.
Nyelvészként nagy gyűjtője a székely szókincsnek, mely az ottani emberek életét gazdagon fejezi ki. Ennek a munkának a terméke, a Székely Szótár.
Sántha Attila irodalmi tevékenységében és amellett is kiemelten foglalkozik a csángó magyarság kultúrájával, életformájával. Nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy ezen a területen óriási kincsek találhatók ma is, érdemes lenne kutatni. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években újra felélénkült a magyar irodalmi élet. Az iskolákban magyar nyelvet tanulnak, és a három négyszáz éves, a magyarságtól való elkülönülés után a mai időkben újra indul a magyar élet.
Ha székelyföldi irodalomról beszélünk, nem pusztán a szavakról van szó, hanem arról a sajátos székely észjárásról is, amely bemutatásának Tamási Áron volt az igazi mestere.
Szonda Szabolcs, aki maga is író, költő nem elhanyagolható értékmentő és értékteremtő munkát végez hazájában. Többek között nagy hagyományokkal rendelkező „Cimbora” című folyóirat egyik szerkesztője is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke visszatérő vendég Egerben. A találkozó végén kijelentette, hogy a mai erdélyi magyar irodalmi közösség népesebb és termékenyebb, mint a magyarországi. Az erős helyi mecenatúrának és a kiadói munkának köszönhetően, nagyon gazdag irodalmi élet működik Székelyföldön.
Ezek szerint az irodalom nem megy ki a divatból, hiszen amit ezek az alkotók és műveik adnak, akár itthon, akár külföldön az a nyelvünk, kultúránk számára is nagyon fontos olvasás gyönyörűsége.