Urnafal Felnémeten

Holló Miklós 2009.06.07.00:00

195 fülkét tartalmazó urnafalat avattak ma délután, a Felnémeti temetőben. A szertartást Szabó József Béla plébános, címzetes esperes végezte.

Urnafal Felnémeten

Holló Miklós 2009.06.07.00:00

195 fülkét tartalmazó urnafalat avattak ma délután, a Felnémeti temetőben. A szertartást Szabó József Béla plébános, címzetes esperes végezte.

Urnafal Felnémeten

Holló Miklós 2009.06.07.00:00

195 fülkét tartalmazó urnafalat avattak ma délután, a Felnémeti temetőben. A szertartást Szabó József Béla plébános, címzetes esperes végezte.

A meglehetősen kevés temetkezési helyek számát hívatott növelni a szakadó esőben megáldott urnafal, mely a 2005. augusztusában átadott ravatalozóhoz tartozik. Az építmény hármas tagolású, teljes egészében szürke gránitból készült és a temető főbejáratával szemközti ravatalozó épülete melletti dombon található.
A Felnémeti Római Katolikus Egyházközség 1999. februárban egyszemélyes alapítványt hozott létre az Egyházközség tulajdonában lévő temetőben egy felekezeti hovatartozás nélkül használható ravatalozó és urnatemető építése, sírhelyek kialakítása, a szükséges parkolók és infrastruktúra létesítésének céljával. Ennek a tervnek az eredménye az Egri Építész Iroda Kft. tervei által épült ravatalozó és a ma megáldott urnafal, melynek kivitelezését az egri Tóth Gránit 2006 Kft. végezte.

1 Fotó: Egri Szín

Az összesen 285 egyszeri temetkezésre alkalmas, 90 db kettős és 105 db egyes fülkét tartalmazó temetkezési hely nagyban növeli a helyi temetkezési lehetőségeket. Egerben nem igazán bővíthetők a jelenleg használatos temetők, meglehetősen szűkös a hely.
Hogy is állunk hát sírhelyekkel? Lesz-e hol megpihennünk? A szokások eltérőek, az emberek sokféleképpen gondolkodnak a témáról, és úgy tűnik, hogy leginkább az élőknek nem mindegy hogy szeretteik, hozzátartozóik hol, hogyan, mennyiért nyugszanak.

Egerben hat temetőben lehet temetkezni, ebből egy, a Lajosvárosi temető egy része, önkormányzati fenntartású, melynek üzemeltetését 2009. május elsejétől a Városgondozás Eger Kft. látja el. Hat felekezeti temető található a város területén, ezek a Fájdalmas Anya (Hatvani) temető, a Felnémeti temető, a Kisasszony temető, a Lajosvárosi temető egyházi tulajdonú része, a Rozália temető, a Szent Donát temető.
A város területén található lezárt temetők, a Rókus temető, a Rác temető,és a Zsidó temető, valamint a Hősök temető, amit a Önkormányzat hősi temetési helyként tart fenn.
A helyi temetkezést, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2000. (IX. 15.) számú rendelete szabályozza az 1990. évi LXV. törvény alapján. A rendelkezés meghatározza a temetkezési helyek elnevezéseit.
Nem egyszerű dolog a halál, komoly procedúrát von maga után a temetkezés. És nem bizonyos az sem, hogy az eltemetett nyugalma örök időkig tart. Új sírhely és urnahely megváltásánál a szabad urnahelyek és a soron következő sírhelyek kiválasztását követően, formanyomtatvány kitöltésével és a használati díj kifizetésével váltható meg a sírhely minimum 25, az urnahely pedig minimum 10 évre. Amennyiben korábban megváltott sírhelybe, urnahelybe történik temetés, a temetés időpontját és az elhunyt adatait be kell jelenteni, valamint a kegyeleti idő miatt a használati díjat ki kell egészíteni.
A halottvizsgálati bizonyítványt minden halálesetnél be kell nyújtani az üzemeltetőnek. A korábban megváltott, lejárt használati idejű urnahelyek és sírhelyek szintén a Városgondozás Eger Kft.-nél hosszabbíthatóak meg. Nem annyira bíztatóak a halál utáni kilátások, mint ahogyan azt gondolnánk. Lehet, hogy eladják alólunk a földet, lehet, hogy társat kapunk, de az is lehet, hogy beépülünk valami építménybe. Talán a hamvak szélbe szórása a megoldás. Hogyan is nyugodjunk békében?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.