Magyar festők a Zsinagógában
A Művészetek Háza Eger Kft. Legújabb kiállítása a műgyűjtők és a szakma által egyaránt kedvelt és népszerű korszakot, az 1896-1945 közötti magyar festészetet igyekszik bemutatni. A tárlat olyan alkotók munkáit vonultatja fel, mint Ferenczy Károly, Thorma János, Egri József, Czigány dezső, Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Márffy Ödön, Mednyánszky László, Pór bertalan.
A válogatásban szinte minden jelentős iskola megtalálható, így a Nyolcak, a Szolnoki Művésztelep, a Nagybányaiak, a Gödöllői Művésztelep. A művészettörténeti szempontból rendkívül jelentős gyűjtemény a Kecskeméti Képtár egri vendégkiállítása, amelyben olyan híres alkotások találhatók, amelyeket tankönyvekből mint főműveket, jól ismerhetünk.
Így a tárlat anyaga méltán tarthat számot komoly szakmai, tanulói érdeklődésre.
A nagyszabású kiállítás megnyitóján Homa János, a Kulturális Bizottság elnöke a helyszín galériaként való működtetésével kapcsolatos városi döntés helyességéről beszélt köszöntőjében. Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke a kecskeméti Cifrapalotában 1983 óta működő a képtár rendkívüli jelentőségű gyűjteményét méltatta. A szellemi és kulturális pezsgés korszakának vitathatatlanul maradandó alkotásai láthatók most itt Egerben.
A tárlatot válogatta és rendezte ifj. Gyergyádesz László művészettörténész. Köszöntőjében arról az egészséges szándékról beszélt, ami a mostani kiállítást is létrehozta, az alkotások bemutatásának igénye. Beszédében kitért a kultúra finanszírozásának szűkös jellegére is.
A Kecskeméti Képtár ma már több ezer művet magában foglaló gyűjteményét Nemes Marcell műgyűjtő alapozta meg, aki 1911-ben 80 alkotást ajándékozott a város múzeumának egy képtár megalapítása céljából.
Jelenlegi helyén, a Cifrapalotában a képtár 1983-ban nyílt meg. Az intézmény fő gyűjtési területe mindvégig a XIX., XX. század magyar festészete volt. Ma már megtalálható a gyűjteményben az elmúlt másfél évszázad szinte valamennyi magyar festőiskolájának produkciója, így a nagybányaiakhoz, a Szolnoki Művésztelephez, a gödöllőiekhez vagy a Nyolcakhoz sorolható a művészek alkotásai.