Fórum a csatornázásról

Holló Miklós 2009.05.27.00:00

Lakossági fórum keretében ismertette a város az „Eger, Tetemvár és Vécsey völgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyílt árkos rendszer rekonstrukciója” elnevezésű projektet. A beruházásról Habis László polgármester, Halász Károly projektmenedzser, Gadavics Gyula főmérnök és Dobi Attila tervező tartott előadást ma délután, az Eventus Szakképző Iskolában.

Fórum a csatornázásról

Holló Miklós 2009.05.27.00:00

Hirdetés

Fórum a csatornázásról

Holló Miklós 2009.05.27.00:00

A találkozón Habis László polgármester az idei év talán legnagyobb beruházásának jelentőségét emelte ki. A komoly előkészítő munkával elindított projekt olyan bonyolult műszaki beruházás, ami azt ígéri, hogy az itt lakók, vállalkozók a lezúduló csapadéktól biztonságban lesznek.
A hívatalos közlemények szerint Eger önkormányzata kiemelt fontosságú feladatként tartja számon a Vécsey-völgy utcai nyílt árok rekonstrukcióját és a Tetemvár utcai nagyszelvényű csapadékcsatorna kiépítését. A város ennek érdekében pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv program keretében, és a projekt az első fordulóban 425 millió forint összegű támogatást nyert el.

Habis László polgármester Fotó: Egri Szín

A projekt részletesen, egy nagyszelvényű csapadékcsatorna építését tartalmazza, ami a Tetemvár utcában az Eger-patak és a vasúti pályatest között húzódik 610 méter hosszan. Ezen kívül egy további zárt csatorna és egy azzal párhuzamos nyomvonalon elhelyezkedő mentesítő csatorna is épül a Gárdonyi és Vécsey-völgy utcai csomópontban.
A Vécsey-völgy utcában mindkét oldalon bővítik a nyílt árkot. A rekonstrukció 1300 méter hosszt jelent, emellett korszerűsítik az átereszeket, így a felhőszakadáskor összegyűlő csapadék, ami korábban elöntött sok lakást, üzletet, akadálymentesen eltávozhat a kritikus részeken is. Az építkezés idején a közműveket is átépítik, ami már előre láthatóan komoly fennakadásokat fog okozni a meglehetősen forgalmas csomópontban.
A beruházás összköltsége 645 millió forint. ÉMOP pályázaton 425 millió forint jut rá. A projekt megvalósitása a pályázat második fordulójától függ. Ha elnyerik a pénzt, az idén elkezdődnek a munkák, aminek a befejezése 2010 augusztusára várható.
A lakossági fórumon Halász Károly projektmenedzser, a Trend Business Kft. ügyvezetője részletesen ismertette a pályázatot és a fejlesztés időbeli ütemtervét. Ezek alapján a 2005-be indult előkészítés és a 2007-es kiírás után, 2008 áprilisába adták be a pályázatot. Az első forduló sikere után a projektfejlesztő team létrehozása, a kiviteli szakági tervek megalkotása, valamint egy feltételes közbeszerzés kiírása következett, ami alapján kiválasztják a megfelelő kivitelezőt a feladatra.
A fejlesztés további sorsa, a július 30-i határidős második fordulóban dől el, aminek az elbírálása 2009 novemberében várható. Ha minden a startra kész, akkor az építkezésre legalkalmasabb időben, december elején el is kezdhetik a munkát, aminek a vége jövő augusztus.
A probléma okait a meglévő csatornák kis kapacitásában látja Dobi Attila tervező, aki hangsúlyozta, hogy a vízgyűjtő területekről lezúduló csapadéknak csak az egyharmadával képes megbirkózni a rendszer.
Bemutatta a tervezetet, amiben az új rendszer mellett meghagyják a meglévő hálózatot is. Jóval nagyobb keresztmetszetű, 150cm-es betoncsatorna vezet az Eger patakhoz, a Tetemvár utca felé, ahol az útburkolatot is felújítják.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.