Botránynak vagy megbotránkoztatónak hat a könyv? – tette fel a kérdést Szigethy András, a kaszás Gergő által, a kiűzetés történetét feldolgozó részlet felolvasása után. A Káin-bűn bátor adaptációjában, a probléma egész más megvilágításba kerül a nyugati civilizáció alaptörténetének fordított változatában..
A Szigethy András által vezetett könyvismertetőből kiderült, hogy a parafrázis egy logikailag és tudományosan felépített abszolút hihető sztori, amely a Bibliából jól levezethető mozzanatokra épül.
A történetben Bitó László szerint, Éva birtoklásáért folyik a harc a három férfi között. Ez a megközelítés, egy meglehetősen racionális elképzeléseken alapuló, sajátos istenmagyarázatot sejtet a háttérben, mellyel az író demitizálja a teremtéstörténetet.
Vajon szabad-e a Bibliát ekképpen értelmezni.

Bitó László Fotó: Egri Szín

A szerző nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy logikusan, hihetően járja körbe a témát. A Biblia az akkori tudást foglalja össze, ma már nem lehet úgy magyarázni és értelmezni, mint akkor. Elmondása szerint, a harmadik évezredben nincs szükség arra a kegyetlen istenre, amire a törzsi társadalom idején. Evolúcionista bibliaszemléletében kiemelte, hogy Isten szelektál és nem pusztán a természet.
A beszélgetésből kiderült, hogy a patriarchális társadalom eredetének és történetének a felvetése átalakítja a bibliaértelmezést, és újfajta teremtés-szemlélet létjogosultságát hirdeti.
A szerző rávilágít a részletekben rejlő igazságokra, és a megcsontosodott nézeteken alapuló értelmezési zsákutcákra. Az érvei meglehetősen hihetőek, láthatóan csak a beszélgetés vezetőjében okoznak ellenérzéseket. Ez is egy lehetséges magyarázat. Vagy mindig is túlságosan is ragaszkodtunk a meseszerű mesékhez.

A Magyarországról 1956-ban távozott Bitó László, az Egyesült Államokban folytatott orvosbiológiai tanulmányokat. A szemész szakorvos később, világhírű tudományos karriert futott be. A Columbia Egyetem emeritus professzora a glaukóma elleni gyógyszer, a Xalatan kifejlesztője. 2004-ben megkapta a Columbia „Kiemelkedő szolgálatért” és a „Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal” kitüntetést. Az 1990-es években hazatelepült és főként közéleti, irodalmi publikációival foglalkozott. Rendkívül termékeny írói munkássága bibliai, történelmi és orvosetikai témákban mutatkozik meg. Regények, esszékötetek, tudományos írások sokasodnak a polcokon.