Egri Lengyel Napok - méltóképpen

Marcsek Gábor 2009.05.18.00:00

Szép gesztus, amit Magyarország mutatott 70 évvel ezelőtt a lengyel menekültek irányába - mondta Ms. Joanna Stempinska. Lengyelország Nagykövet asszonya ma délután Habis László polgármesterrel egyeztetett, hogy a szeptember 21-én esedékes évfordulón megköszönhessék ezt a szolidaritást és méltóképpen ünnepelhessék a sokak által feledésbe merülő eseményt Egerben is.

Egri Lengyel Napok - méltóképpen

Marcsek Gábor 2009.05.18.00:00

Hirdetés

Egri Lengyel Napok - méltóképpen

Marcsek Gábor 2009.05.18.00:00

A lengyel menekültek 70 éves befogadási évfordulója alkalmából Lengyel Hetet rendeznek szeptemberben. Az Egri Lengyel Napok 21-én veszi kezdetét, melynek szervezésében részt vesz a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is. Ms. Joanna Stempinska Nagykövet asszony a programok pontosításáról tárgyalt ma délután Habis Lászlóval a Polgármesteri Hivatalban. Pontosan 70 évvel az Egri Lengyel Napok tervezett időpontja előtt a Teleki-kormány hivatalosan is megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. Egerben ezt követően lengyel katonai tábor is létesült. A lengyelek méltóképpen szeretnék megköszönni ezt a nemes gesztust - fűzte hozzá a Nagykövet asszony. Örömét fejezte ki, hogy Eger nagyon jó kapcsolatokat ápol testvérvárosával Przemysl-lel, amit szeretnének a továbbiakban is fenntartani.

kép Fotó: Egri Szín

Egy kis történelem…

Európa és a világ 1939 tavaszától aggódva figyelte a német-lengyel ellentétek elmélyülését, de reménykedett abban, hogy a nyugati nagyhatalmak összefogása megakadályozza a tragédiát. A magyar-lengyel barátságot mélyen átérző Teleki-kormány 1939 áprilisától - a maga korlátozott eszközeivel - megkísérelte a német-lengyel ellentéteket elsimítani, illetve határozottan kiállt a magyarlengyel barátság mellett, és semmilyen körülmények között nem akart a németek oldalán Lengyelország ellen háborúba keveredni. Lengyelország is számított Magyarország diplomáciai segítségére, különös fontosságot tulajdonított a két nép hagyományos rokonszenvének. Magyarország nehéz helyzetben volt, hiszen erőteljes német nyomás nehezedett a magyar kormányra, különösen, hogy 1939 márciusától a két ország határos volt. Ebben a súlyos helyzetben írta meg Teleki Pál híres levelét Hitlerhez, amelyben pontosan meghatározta a magyar magatartást Lengyelországgal kapcsolatban. Ezen még annyiban sem volt hajlandó módosítani, hogy Lengyelország ellen német csapatokat engedjen át az ország területén. Ennél nagyobb tettnek bizonyult a lengyel menekültek közel százezres tömegének befogadása.

1939. szeptember 17-ét követően, a Németországgal szövetségre lépett Szovjetunió támadása után megsemmisültek azok a lengyel elképzelések, hogy a németek ellen Lengyelország keleti vidékein alakítanak ki védelmi vonalakat. A lengyel hadsereg gyakorlatilag két tűz közé került, visszavonulási lehetőséget a déli területek, a magyar-lengyel és a lengyel-román határ térsége adhatott. 1939 szeptember közepétől megindult a lengyel menekültek áradata Magyarország és Románia felé.

A magyar-lengyel határon az első lengyel menekültcsoport 1939. szeptember 10-én jelent meg, de 1939. szeptember 17-e után már tízezrével érkeztek. A magyar kormány bizonyos fokig felkészült a lengyel menekültek fogadására, de ekkora tömegre nem számított. Viszont nem változtatott lengyelbarát politikáján, nem szakította meg diplomáciai kapcsolatait a lengyel kormánnyal, és szabad teret engedett a lengyelek mellett tüntetők rokonszenvének. A németek erőteljes nyomást gyakoroltak Budapestre: követelték a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a már itt tartózkodó lengyelek kiadatását, a magyar lakosság lengyelbarát megnyilvánulásainak felszámolását, a magyar hatóságok a lengyelek iránt tanúsított kivételes bánásmódjának a megtiltását stb.

A lengyel kormány Hory András varsói magyar követ útján jelezte, hogy tárgyalni kíván Budapesttel a lengyel menekültek befogadásáról és arról, hogy Magyarország milyen magatartást tanúsít velük szemben. 1939. szeptember 17-én, már gyakorlati megbeszélésekre került sor Budapesten, ahol hazánk képviselői ismét kinyilvánították, hogy maradéktalanul betartják a nemzetközi egyezményekben foglaltakat, senkit nem ad ki Németországnak és a menekülteknek megfelelő életkörülményeket biztosítanak. E tárgyalások következménye lett, hogy a Teleki-kormány 1939. szeptember 21-én hivatalosan is megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt, amikor már amúgy is mintegy negyvenezer lengyel tartózkodott magyar földön. A tartósan vagy rövid ideig magyar földön tartózkodó lengyel katonák mindenkori honvédségi ellátást kaptak, sőt még zsoldkiegészítést is.

forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Kortanc_sorozat/Magyarorszagi_lengyelek/pages/010_lengyel_menekultek.htm

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.