Egri Lengyel Napok - méltóképpen
2009.05.18.00:00
Szép gesztus, amit Magyarország mutatott 70 évvel ezelőtt a lengyel menekültek irányába - mondta Ms. Joanna Stempinska. Lengyelország Nagykövet asszonya ma délután Habis László polgármesterrel egyeztetett, hogy a szeptember 21-én esedékes évfordulón megköszönhessék ezt a szolidaritást és méltóképpen ünnepelhessék a sokak által feledésbe merülő eseményt Egerben is.
A lengyel menekültek 70 éves befogadási évfordulója alkalmából Lengyel Hetet rendeznek szeptemberben. Az Egri Lengyel Napok 21-én veszi kezdetét, melynek szervezésében részt vesz a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is. Ms. Joanna Stempinska Nagykövet asszony a programok pontosításáról tárgyalt ma délután Habis Lászlóval a Polgármesteri Hivatalban. Pontosan 70 évvel az Egri Lengyel Napok tervezett időpontja előtt a Teleki-kormány hivatalosan is megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. Egerben ezt követően lengyel katonai tábor is létesült. A lengyelek méltóképpen szeretnék megköszönni ezt a nemes gesztust - fűzte hozzá a Nagykövet asszony. Örömét fejezte ki, hogy Eger nagyon jó kapcsolatokat ápol testvérvárosával Przemysl-lel, amit szeretnének a továbbiakban is fenntartani.
Egy kis történelem…
Európa és a világ 1939 tavaszától aggódva figyelte a német-lengyel ellentétek elmélyülését, de reménykedett abban, hogy a nyugati nagyhatalmak összefogása megakadályozza a tragédiát. A magyar-lengyel barátságot mélyen átérző Teleki-kormány 1939 áprilisától - a maga korlátozott eszközeivel - megkísérelte a német-lengyel ellentéteket elsimítani, illetve határozottan kiállt a magyarlengyel barátság mellett, és semmilyen körülmények között nem akart a németek oldalán Lengyelország ellen háborúba keveredni. Lengyelország is számított Magyarország diplomáciai segítségére, különös fontosságot tulajdonított a két nép hagyományos rokonszenvének. Magyarország nehéz helyzetben volt, hiszen erőteljes német nyomás nehezedett a magyar kormányra, különösen, hogy 1939 márciusától a két ország határos volt. Ebben a súlyos helyzetben írta meg Teleki Pál híres levelét Hitlerhez, amelyben pontosan meghatározta a magyar magatartást Lengyelországgal kapcsolatban. Ezen még annyiban sem volt hajlandó módosítani, hogy Lengyelország ellen német csapatokat engedjen át az ország területén. Ennél nagyobb tettnek bizonyult a lengyel menekültek közel százezres tömegének befogadása.
1939. szeptember 17-ét követően, a Németországgal szövetségre lépett Szovjetunió támadása után megsemmisültek azok a lengyel elképzelések, hogy a németek ellen Lengyelország keleti vidékein alakítanak ki védelmi vonalakat. A lengyel hadsereg gyakorlatilag két tűz közé került, visszavonulási lehetőséget a déli területek, a magyar-lengyel és a lengyel-román határ térsége adhatott. 1939 szeptember közepétől megindult a lengyel menekültek áradata Magyarország és Románia felé.
A magyar-lengyel határon az első lengyel menekültcsoport 1939. szeptember 10-én jelent meg, de 1939. szeptember 17-e után már tízezrével érkeztek. A magyar kormány bizonyos fokig felkészült a lengyel menekültek fogadására, de ekkora tömegre nem számított. Viszont nem változtatott lengyelbarát politikáján, nem szakította meg diplomáciai kapcsolatait a lengyel kormánnyal, és szabad teret engedett a lengyelek mellett tüntetők rokonszenvének. A németek erőteljes nyomást gyakoroltak Budapestre: követelték a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a már itt tartózkodó lengyelek kiadatását, a magyar lakosság lengyelbarát megnyilvánulásainak felszámolását, a magyar hatóságok a lengyelek iránt tanúsított kivételes bánásmódjának a megtiltását stb.
A lengyel kormány Hory András varsói magyar követ útján jelezte, hogy tárgyalni kíván Budapesttel a lengyel menekültek befogadásáról és arról, hogy Magyarország milyen magatartást tanúsít velük szemben. 1939. szeptember 17-én, már gyakorlati megbeszélésekre került sor Budapesten, ahol hazánk képviselői ismét kinyilvánították, hogy maradéktalanul betartják a nemzetközi egyezményekben foglaltakat, senkit nem ad ki Németországnak és a menekülteknek megfelelő életkörülményeket biztosítanak. E tárgyalások következménye lett, hogy a Teleki-kormány 1939. szeptember 21-én hivatalosan is megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt, amikor már amúgy is mintegy negyvenezer lengyel tartózkodott magyar földön. A tartósan vagy rövid ideig magyar földön tartózkodó lengyel katonák mindenkori honvédségi ellátást kaptak, sőt még zsoldkiegészítést is.
forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Kortanc_sorozat/Magyarorszagi_lengyelek/pages/010_lengyel_menekultek.htm