Ketrecharc a diszkóban
Csak sportosan
2009.05.15.00:00
Sportbár lett a söröző, olvashattuk a hirdetésben, nosza tekerjünk le ott egy kört. Persze nem volt fekvenyomó-pad, de azért mulatságos lesz egy hajnalon, hazaérve így köszönteni az asszonyt: csak gyúrni voltam…
Belépve az egykoron családi házból lett kocsmába teljes változást látunk. Pedig voltak szép pillanatok ott, a benti kártya- és sakk-partiktól kezdve az udvaron grillezésen át sokszor. Ma egy tiszacipős retro fogad, a falakon barnás színben tündökölnek a nagy pillanatok. Népújság hathárommal, Csollány a gyűrűn, világverő kenusok, meg valamiért Fülesmackó. Mindenesetre tetszetős.
A pult rendben, a kiszolgálás szintén. Árak korrektek, egrinek szólnak. Van csapolt magyar, jó bor, igazi pálinka. Mi egy Pilsnert kívánunk meg, ára a minőségéhez mérhető, nem elszállt. Italunk a kézben, átadhatjuk magunkat a sportbár-érzésnek. Jó, persze az atmoszféra adja. Nincs teliizzadt tornagatyó a sarokban, elég a dizájn. Falakon plazma, majd’ minden irányba. Ahol meg nincs, ott lehúzható vászon, s gombnyomásra megy a projektor. Átgondolt hetitervet is tűztek egy táblára. Ajánlat hétfőtől vasárnapig: olasz bajnokitól, motorversenyen át a ketrecharcig. Külön invitálnak BL-döntőre. Szimpi.
Ha már bár, akkor a sarokban csocsó, egy kezelhető kocsmadarab. A zenegép százasért ontja a muzsikát, ez is helyénvaló. A mosdó témakört nem lehetett egyedül átépíteni, kár érte. Egy újratervezést bőven megérne. A wc-hez jutás ugyanis kommandós feladat, ne csak a negyedik korsó után induljunk el sietve. Ezzel együtt, ami kell minden van, csak a kézmosó hobbit-méret.
A vasútállomás közeli placc tehát szintén megcélozta a mostanában sokat emlegetett és sokak által áhított „közösségi tér” funkciót, azaz tudvalevő, hogy kocsma, de nem az italozásról szól a történet. Azt akarják ők, hogy kisebb-nagyobb társaságok majd egy kispályás csata után ott barátkozzanak össze még jobban. Hogy ott lehessen együtt meccset nézni, meg Talmácsinak szorítani, ahol ezt illik. Ez az ötlet pedig lássuk be: nem az ördögtől való gondolat.
Szombatra diszkót ígérnek, látszik, hogy megoldható. Persze elsőre nem csörgésre való a hely, de egy misét megér. S ha már mise! Elsőre nem tudtuk miért olyan ismerős az egész. Aztán az a bizonyos belső tapasztalati megérzés megszólalt: a Gesztenyés rokoni kapcsolatban áll a helyi Bíborossal. Persze ez egy másik történet, majd a BL-döntő szünetében elmondom a sportbárban.
A pult rendben, a kiszolgálás szintén. Árak korrektek, egrinek szólnak. Van csapolt magyar, jó bor, igazi pálinka. Mi egy Pilsnert kívánunk meg, ára a minőségéhez mérhető, nem elszállt. Italunk a kézben, átadhatjuk magunkat a sportbár-érzésnek. Jó, persze az atmoszféra adja. Nincs teliizzadt tornagatyó a sarokban, elég a dizájn. Falakon plazma, majd’ minden irányba. Ahol meg nincs, ott lehúzható vászon, s gombnyomásra megy a projektor. Átgondolt hetitervet is tűztek egy táblára. Ajánlat hétfőtől vasárnapig: olasz bajnokitól, motorversenyen át a ketrecharcig. Külön invitálnak BL-döntőre. Szimpi.
Ha már bár, akkor a sarokban csocsó, egy kezelhető kocsmadarab. A zenegép százasért ontja a muzsikát, ez is helyénvaló. A mosdó témakört nem lehetett egyedül átépíteni, kár érte. Egy újratervezést bőven megérne. A wc-hez jutás ugyanis kommandós feladat, ne csak a negyedik korsó után induljunk el sietve. Ezzel együtt, ami kell minden van, csak a kézmosó hobbit-méret.
A vasútállomás közeli placc tehát szintén megcélozta a mostanában sokat emlegetett és sokak által áhított „közösségi tér” funkciót, azaz tudvalevő, hogy kocsma, de nem az italozásról szól a történet. Azt akarják ők, hogy kisebb-nagyobb társaságok majd egy kispályás csata után ott barátkozzanak össze még jobban. Hogy ott lehessen együtt meccset nézni, meg Talmácsinak szorítani, ahol ezt illik. Ez az ötlet pedig lássuk be: nem az ördögtől való gondolat.
Szombatra diszkót ígérnek, látszik, hogy megoldható. Persze elsőre nem csörgésre való a hely, de egy misét megér. S ha már mise! Elsőre nem tudtuk miért olyan ismerős az egész. Aztán az a bizonyos belső tapasztalati megérzés megszólalt: a Gesztenyés rokoni kapcsolatban áll a helyi Bíborossal. Persze ez egy másik történet, majd a BL-döntő szünetében elmondom a sportbárban.