Előadások az Angol Filmnapokon

Az angol film történetének keresztmetszetét láthatják az érdeklődők május 4-6 között, az EKMK Művészetek házában. Az Angol Filmnapok az Egri Kulturális és Művészeti Központ és az EKF Anglisztika tanszékének közös rendezvénye, melyhez kapcsolódóan  4-én és 5-én szimpóziumra várják a filmrajongókat.
 
 

Előadások az Angol Filmnapokon

Az angol film történetének keresztmetszetét láthatják az érdeklődők május 4-6 között, az EKMK Művészetek házában. Az Angol Filmnapok az Egri Kulturális és Művészeti Központ és az EKF Anglisztika tanszékének közös rendezvénye, melyhez kapcsolódóan  4-én és 5-én szimpóziumra várják a filmrajongókat.
 
 
 
 
 

Előadások az Angol Filmnapokon

Az angol film történetének keresztmetszetét láthatják az érdeklődők május 4-6 között, az EKMK Művészetek házában. Az Angol Filmnapok az Egri Kulturális és Művészeti Központ és az EKF Anglisztika tanszékének közös rendezvénye, melyhez kapcsolódóan  4-én és 5-én szimpóziumra várják a filmrajongókat.

A Művész Mozi 1995 óta rendez angol filmnapokat, töretlen sikerrel. A mostani találkozóra a hagyomány és a modernitás egyformán jellemző, hiszen a ma már klasszikusnak számító angol filmes műhelyek mellett az angol film mai tendenciáiról is képet kaphatunk.
A filmvetítések mellett május 4.-5.-én szimpóziumot rendeztek, „ Fejezetek a brit film történetéből” címmel. Az előadásokon a filmábrázolás, a mozi tendenciái, irányzatai mellett, a történelem bemutatásáról, irodalmi jelenségekről is szó esik.
G.B Shaw, az angol moziban játszott szerepéről Veress József , Greenawayről Hirsch Tibor,  a kelet-európai emigráns filmesekről a brit filmben Szíjártó Imre tartott előadást. Paul Swann az Amerikai-Brit filmgyártási és terjesztés együttműködésekről számolt be, Bollók Csaba filmrendező bemutatóráján filmelemzéssel foglalkozik.
Különös egyedi területe filmnek a halálábrázolás. Hirsch Tibor, az ELTE tanára előadásában, a  halál és a brit film történetét kapcsolta össze Greenaway munkásságán keresztül. A walesi származású rendező festőként kezdte pályafutását. Kezdetben kísérleti filmeket rendezett, majd „A rajzoló szerződése” című alkotásával hívta fel magára a figyelmet. Művészete a kilencvenes években vált igazán kultusszá, a kudarccal végződő megváltáskísérletre építő misztikus és pesszimista világábrázolása, a történeti korszakokban működtetett metaforakincs és a barokkhoz húzó képi világ.
Az angol film sajátos halálértelmezéséből feltáró, nyomozó teoretika rajzolódik ki. A bomlás virágainak filmes leírása, Greenaway filmjeiben egyedi megragadása és archaizáslása halál kérdésének.

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!