←→

Hirdetés

 
 
 

„Megköthetjük” politikusaink kezét!

Nem lehet érvénytelen a referendum, legfeljebb eredménytelen!

Berta Diána 2008.03.05.00:00
Kényes kérdésekről dönthet az ország vasárnap, s most a távolmaradók még csak azt sem mondhatják, hogy „úgyis mindegy”. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a képzési hozzájárulás, azaz tandíj kérdésében kiírt népszavazás ugyanis ügydöntő lesz. Hogy ez pontosan mit jelent?
 
 

„Megköthetjük” politikusaink kezét!

Nem lehet érvénytelen a referendum, legfeljebb eredménytelen!

Berta Diána 2008.03.05.00:00
Kényes kérdésekről dönthet az ország vasárnap, s most a távolmaradók még csak azt sem mondhatják, hogy „úgyis mindegy”. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a képzési hozzájárulás, azaz tandíj kérdésében kiírt népszavazás ugyanis ügydöntő lesz. Hogy ez pontosan mit jelent?
 
 

Hirdetés

 
 
 

„Megköthetjük” politikusaink kezét!

Nem lehet érvénytelen a referendum, legfeljebb eredménytelen!

Berta Diána 2008.03.05.00:00
Kényes kérdésekről dönthet az ország vasárnap, s most a távolmaradók még csak azt sem mondhatják, hogy „úgyis mindegy”. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a képzési hozzájárulás, azaz tandíj kérdésében kiírt népszavazás ugyanis ügydöntő lesz. Hogy ez pontosan mit jelent?

Kapcsolódó cikkek


Mibe kerül ez nekünk?


A március 9-i ügydöntő népszavazás összesen 4 470 millió forint(unk)ba kerül.
Az összeg egy harmada személyi kiadás (pl. szavazatszámláló bizottsági tagok javadalmazása), két harmada pedig dologi kiadás. Az utóbbi csoport legnagyobb tétele a különböző papír alapú iratok elkészítése, ami 570 millió forintot emészt fel (pl. névjegyzék készítése vagy a választópolgárok értesítése), de sokba kerül az informatikai fejlesztés is (szoftver licencek és alkalmazások beszerzése: 337 millió forint). A minőségbiztosítás és projektmenedzsment 238 milliós kiadást jelent, de hogy pontosan mi az…
Azt, hogy az Országgyűlést a szavazás eredménye 3 évig kötelezni fogja, tehát politikusaink nem hozhatnak a miénkkel ellenkező tartalmú döntést a közeljövőben. De azért van néhány feltétel, amiről érdemes tudni. Például ahhoz, hogy az a bizonyos „kötelem” megvalósuljon, a referendumnak eredményesnek kell lennie. Erről akkor beszélhetünk, ha az érvényesen és egyöntetűen szavazók száma kiteszi az összes választásra jogosult polgár minimum negyedét.
Magyarul, ha a választópolgárok negyede felkeresi az urnákat vasárnap és ugyanazt a véleményt nyilvánítja ki a három kérdésben (szóval mindenki igennel, vagy mindenki nemmel voksol), máris eredményes lesz a referendum és a Tisztelt Háznak nincs más választása, mint a népakarat szerint dönteni legalább 3 évig.
Érvényes, vagy érvénytelen a népszavazás nem lehet! Bár ezek a jelzők is gyakran forognak a szóhasználatban (még a közéletiben is), jó tudni, hogy azt a szabályt, miszerint az ügydöntő népszavazáson a választópolgárok felének részt kell venni annak érvényességéhez, 1997-ben az alkotmánybíróság törölte!
Kevésbé macerásan összefoglalva: akárhogy is számolunk, mindenképp érdemes elmenni vasárnap és véleményt nyilvánítani. Már csak azért is, mert mindez közel 4 és fél milliárd forintunkba kerül. Igaz, ha voksolunk, nem mondhatjuk később, hogy „mi nem ezt akartuk…”
 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A nagy egri visszarendeződés

    Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”


    Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

     Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.
     

    Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

    A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.
     

    Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

    Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.
     

    Harminc éve a „lokálpatriótákról”

    Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.


    Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.
     

    Állampolgári Részvétel Hete Egerben

    Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés