EgriSzín: Éppen egy délelőtti Chicago-próbáról jöttél. Milyen lesz?

Járó Zsuzsa: Ez egy nagyon nehéz műfaj, és én még nem nagyon vettem részt musicalben. Egyszer a főiskolán negyedéves vizsgaelőadásunk volt a Kabaré, amiben Schneidernét játszottam, de hát abban nem nagyon kellett táncolnom, úgyhogy ezt a műfajt még csak most kóstolgatom.

EgriSzín: Velma Kelly a vezető revüsztár. Te mennyire érzed magad vezető színésznek Egerben?

Járó Zsuzsa: Nem tudom, hogy egy színházon belül mennyire lehet valaki vezető. Én egyáltalán nem érzem magam annak, bár ebben az évadban nagyon sokat játszottam és sok nagy szerepem volt, aminek nagyon örülök. Ez azonban mindig évtől függ. Milyen rendező jön ide, milyen darabokat vesznek elő, abban hogyan tudnak engem elképzelni… Nem tudom, hogy a jövő évad ugyanilyen gyümölcsöző lesz-e, mint a mostani. Csizmadia Tibor rendező azt mondta, hogy látott engem a Kabaréban, s akkor azt érezte, hogy elég muzikális vagyok. Igazából azért ez most fog kiderülni.

EgriSzín: A rengeteg munka eredménye bizonyára a kevés szabadidő, de a városban járva érzed azt, hogy többet játszol? Rád köszönnek, szebb paradicsomot kapsz?

Járó Zsuzsa: Egyáltalán nem. Érdekes módon, három éve, mikor idejöttem, akkor hagytam abba a Jóban Rosszban-t. Akkor például mindenki megismert. Amikor a kocsimat vittem a gumishoz, vagy itt a takarítónők mondták, hogy a kedvenc sorozatuk… aztán itt elkezdtem játszani, tulajdonképpen itt lettem színésznő, és azóta csak felejtenek az emberek (nevet). 

Alízként Fotó: Egri Szín

Egri Szín: Szakmailag jobb Egerben?

Járó Zsuzsa: Jó, persze három évet voltam az Örkény Színházban és ott is színésznőként, de ez egy nagy előrelépés nekem, szakmailag is sokat fejlődtem. Azt gondolom, hogy az egri színház ma egy nagyon jó műhely, boldog lehet, aki itt, ilyen emberekkel dolgozik. Jó darabokat csinálunk, közhelyek nélkül. Nagyon remélem, hogy a nézők is ezt érzik, vagy fogják érezni.

EgriSzín: A szakmai munka mellett a város itt tartó erő lehet?

Járó Zsuzsa: Nagyon szeretek itt lakni, élni. Tavaly a színészlakásomat is felújítottam, teljesen ideköltöztem, mindenem itt van. Egri lakos vagyok. Szeretem az utcákat, a kis éttermeket… azt egy kicsit kifogásolom, hogy nincs igazán nagy élet. Este 10-11 körül már nem tudunk beülni sehova, előadás után már nem nagyon tudunk elmenni vacsorázni. Ez nekem egy fájó pont, és biztos az egriek is érzik. 

EgriSzín: A hétfő esti Hírlap Színház csapatába is bekerültél. Egyre népszerűbb ez a program, már állóhely sincs. A jegyeladáson kívül más visszajelzést kapsz?

Járó Zsuzsa: Abszolút. Nagyon szeretik az emberek. Ez egy teljesen új, kísérleti színház. Vasárnap megkapjuk a cikket, egész nap próbálunk, sőt még hétfőn is, majd este egy darab(!) előadás. Nem gondoltam, hogy rögtön teltházas lesz, de látszik, hogy egyre népszerűbb. Persze a szabadidőt elveszi, de megéri.

EgriSzín: Aki látott már ilyen előadást, az tudja, hogy mindig egyfajta görbe tükröt állítotok a valóság, és persze a közönség elé. Haragudtak már meg érintettek érte?

Járó Zsuzsa: Ezt így konkrétan nem tudom. Az első után üzentek, hogy ne használjuk az eredeti neveket, mert az esetleg bántó lehet. Akkor bánthat ez valakit, ha csak a hírét hallja. Ha eljön és megnézi az, aki személyesen érintett, az biztos nem érzi bántónak. Jöjjenek el és nézzék meg. Aztán lehet beszélgetni róla.