Tavaszi fáradtság?
2009.04.10.00:00
Egy barátom, aki hónapok óta nem járt erre, érdeklődött: mi újság? Zavaros tekintetemből kiolvasta: sok van. Hiszen az első fokon érvénytelen szerződéstől a vízfoglalásig mennyi csoda történt Egerben, felsorolni is nehéz. Mint a miniszterelnök-jelölteket. Ha belehallgatunk a véleményformálók párbeszédébe, akkor azonban nincs min csodálkozni. Nincs más, csak szidalmak oda-vissza, politikai oldalakról. Nem fizet, szélhámos, hazudik. Az elit örökké kiszervezésről, meg mutyizásról beszél. Fárasztó. Ezért a tavasz jegyében azt javaslom, tekintsünk az új felé.
Mert az igazi jó idő itt úgy indul, hogy Novák Tatával kirúgjuk az Ifiház oldalát, szimfonikusaink festésre inspirálnak, a színház hozza a legjobb kamara-előadásokat, Pachínék meg itt bőrözik be az ős-Fradit. Ez csak a kezdet. Nyakunkon egy olyan Csík-koncert, amiről eddig csak a nagy fesztiválokon hallottunk. Hobo velünk ünnepli a lírát. Nálunk lesz finn-magyar találkozó. Kosarasaink a négy között, a pólósok meg úgy összekapták magukat, hogy öröm meccsre járni. Jön a Chicago. Meg az eFeN. A focicsapat ügye is rendeződni látszik. Lesz néptánctalálkozó, idén bormustrával egybekötve. Középkori Piac, programok a völgyben, nyit a Kis Zsinagóga, megújul a Líceum. Beleszólásunk van abba, mi lesz a Nagylapossal, a belvárossal. Beszéljünk róla, mert a miénk is. Az egri tavaszi nagytakarítás kezdődhet azzal, hogy elsöpörjük a fáradtságot.
Lépjünk túl egy pillanatra. Ha szűkösebb a pénztárca, ne vágjunk neki a tengerpartnak. Helyette fizessünk be az egri kultúr-utazásra. Ha örökké azt halljuk, hogy kilátástalanság, valóban belefáradunk. Azonban, mi egriek könnyen megtapasztalhatjuk, ebben a városban nemcsak a hallgatásban lehet elfáradni, hanem táncban, szórakozásban, tapsolásban. Van miért összecsapni a két tenyerünk.
Lépjünk túl egy pillanatra. Ha szűkösebb a pénztárca, ne vágjunk neki a tengerpartnak. Helyette fizessünk be az egri kultúr-utazásra. Ha örökké azt halljuk, hogy kilátástalanság, valóban belefáradunk. Azonban, mi egriek könnyen megtapasztalhatjuk, ebben a városban nemcsak a hallgatásban lehet elfáradni, hanem táncban, szórakozásban, tapsolásban. Van miért összecsapni a két tenyerünk.