A teltházas előadáson elsőként Gershwin leghíresebb színpadi művének, a jazz és az opera elemeit vegyítő Porgy és Bessnek a zenekari (szvit) változatát játszotta a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Az afro-amerikai témájú opera instrumentális változatában jól érzékelhető Gershwin azon törekvése, hogy a szórakoztató és a művészi zenét egységbe ötvözze. Az ilyen típusú, könnyű és komoly zenét tartalmazó művek humort és tragédiát egyaránt hordoznak magukban. Ez a nagyzenekari egyveleg 1943-ban született, szimfónikus képe az operának.
Az est második darabja, az 1928-as európai vakáció ihlette „Egy amerikai Párizsban” című zenei utazás, szintén magán viseli mindazoknak az alkotói törekvéseknek a jegyeit, amelyek Gershwinre olyannyira jellemzőek a 30-as években. A benyomások, élmények zenéjét az amerikai muzsika könnyedsége, szabadossága teszi halhatatlanná. A művész bár honvágyat érez, a darab végén mégis mélabúsan búcsúzik a világvárostól.
Harmadikként hallhattuk minden idők leghíresebb Gershwin darabját, az 1924-ben csupán néhány hét alatt megírt Kék rapszódiát. A zongorára és szimfonikus zenekarra hangszerelt változat, méltán lett a koncerttermek egyik legkedveltebb darabja az egész világon. A Miskolci Szimfonikus Zenekar határozottan, mégis érzékien fogta meg a művet. A zene hangjaiból összeálló kép, minden árnyalatát megmutatta. Leginkább a fúvósok és a karmester-zongorista, a kotta nélkül játszó Kovács László teljesítménye említésre méltó.

A hangverseny utolsó részében a zeneszerző nagy népszerűségnek örvendő dalai hangzottak fel. A koncerten ez alkalommal neves művészeket tisztelhetett a közönség. A továbbiakban is Kovács László vezényelt és zongorázott, és a szólisták Farkas Zsófia ének, Fekete Kovács Kornél trombita mellett, Hárs Viktor nagybőgőn, Pusztai Csaba dobon közreműködött.

A nagy hagyományokkal rendelkező Miskolci Szimfonikus Zenekar elismertsége túlterjed a régió határain. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, teltházas bérleti előadásaik a zeneirodalom minden korszakát felölelik.

George Gershwin aki 1898-ban született New Yorkban szegény orosz család gyermekeként, 16 éves korában kezdett komponálni. Az 1920-as években zenés színpadi művei musicaljei vívtak ki elismerést. Munkásságában a jazz, a blues, az amerikai stílusok és az európai zenei hagyományok konstruktív ötvözése a legmeghatározóbb vonás.

[cont-1148]