Borban az igazság?
Szervezett érdekvédelem
Az utóbbi időben a gazdasági, piaci, borértékesítési körülmények nem túl kedvezően alakultak, de ez a termelőt nem érdekli, hiszen ő kiváló minőségű szőlő alapanyagot ad le minden alkalommal. A korábban kötött megállapodás egy ideig működött is normálisan. Az Egervin egy idő után nem tudott eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy folyamatosan felvásárolja a bort a Szövetkezettől és értékesítse a piacon. Azáltal hogy az értékesítési lehetőségei beszűkültek, az egész rendszer összeomlott. Felmerül a kérdés, hogy a két társaság vezetése az adott helyzetben jól döntött-e, az összes körülményt figyelembe véve járt-e el. Bizonyára voltak előjelei ennek a válságos szituációnak is, de az Integrált Borgazdaság Zrt. nem megfelelően kufárkodott a rábízott lehetőséggel. Olyan árat alakított ki, amellyel életben tud maradni a piacon.
A felszámolás közelébe jutott cég felajánlotta, hogy pénz helyett borban fizetne a gazdáknak, ám meglehetősen magas áron. Mivel nincs más, ami fedezetet nyújtson a tartozásukra, a termelők kénytelenek a 12-13 ezer hektoliter mennyiségű borállományt vagyonukként elfogadni. Vagy maguk értékesítik a bort, vagy megvárják míg a Borgazdaság fizetni tud.
120-130 termelő már elvitte borban a tulajdonát. Vannak gazdák, akik saját érdekeltségükön keresztül, valamilyen módon megpróbálták értékesíteni a bort, ők az eredeti követelésük 60-70 %-át kapták vissza. A jelenlegi piaci árakat figyelembe véve (80-100 forint/liter) erre van realitás.
130-an a Hegyközségnél helyezték el a szerződésüket, ők jelentek meg a gyűlésen is. Ha egy mód van rá, mindenképpen készpénzt akarnak, de ha ez nem lehetséges, akkor az irreálisan magas bor-árból szeretnének alkudni. A rendelkezésre álló borkészlet félkész termék, hiszen minősítés nélkül nem lehet eladni. A felajánlott minőség sem felelt meg mindenkinek.
A szóban forgó bor árát nehéz a piaci árhoz közelíteni, mert az egyik cég a másiktól átvállalt kötelezettségei miatt, sok költség növeli az árakat. Dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő azt ajánlotta a termelőknek, hogy jelzálogot jegyezzenek be a borra, ami egy esetleges felszámolási eljárásnál védi a termelőket. Ez azért sem működik, mert a Borgazdaság számára hitelt nyújtó pénzintézetnek általános jelzálogjoga van.
Tarsoly József úgy mérlegel, hogy a szűkre szabott keretek között mozgó megegyezésbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek védik a termelőt: „Az árakról még kell tárgyalni, de az a fontos, hogy a termelők tulajdonába olyan bor kerüljön, ami a minőséget garantálja, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezzen, készrekezelt, forgalomképes.”
Tarsoly József hegybíró aki korábban a munkaügyi ellenőrzések kapcsán a hatósági túlkapások ellen is fellépett, most is kiáll a gazdákért. Az akkori vita bírság nélkül zárult le. A hegybíró ezt, a jogtalan meghurcoltatás elleni harc sikerének értékeli.
„Pontosan ma merült föl az a kérdés, hogyan egyeztethető össze az, hogy a legnagyobb befizetőt az Egervint támadom, ami ugyanúgy hegyközségi tag, mint a termelők. Nekem ugyanolyan tagként kell védenem mindkét oldalt. Mivel én érdekvédő is vagyok, azt nem tehetem meg, hogy attól a félelmemtől vezérelve, hogy nem kapom meg a fizetésem, nem nyúlok bele a méhkasba. Akkor azt mondom, nem vagyok más, mint egy egyszerű hivatalnok, aki félti az állását és magukra hagyja azokat, akikbe az utóbbi időben mindenki csak belerúgott.”