Kitüntetett figyelem
2009.03.18.00:00
Boldogan gyűlt össze a helyi sajtó a Gárdonyi Géza Színházban. A direktort kitüntették, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta. Olvashattuk, hogy ismét Stúdiószínházi Fesztivál lesz Egerben, és a tánctagozat is erős műsorral készül. Politikusaink jót szórakoztak a nemzeti ünnepen tartott felolvasó-esten. Azonban, ha véget ér az ünnep, inkább vitázni járnak a színházba.
Sós Tamás megyei elnök a kultúrák párbeszéde kapcsán elmondta, sok egyeztetnivaló van a város és a megye között is. A finanszírozásban kellene elsősorban megtalálni az arányosságot, mert az bizony nincsen. Ők adnának, sőt adnak többet, de a város nem akar. Igazság szerint már eredetileg is magasabb összeggel kalkuláltak. Homa János tanácsnok előbb dicsérte a színházat, majd megindult belőle is a közpénz kalkuláció. Mert ugye a városnak most már egyedül kell megoldani a nyári produkciókat. Eddig meg adták a pénzt, de utána mindenki elfeledkezett róluk. Most már jobban szeretnének beleszólni az előkészületekbe. Már-már szakmai mederbe terelődött a dolog, szó esett a fesztiválokról és a sikerekről, de hát nem maradhatott az átriumban a vita. Utolsó pillanatban Sós még előállt a számokkal, mert ezt most már ugye rendezni kell. Ők meg többet fizetnek. A közös fenntartású intézménynél ez meg nem való. Homa János, egykori újságíró látta, hogy nem ezért jöttek ám jegyzetelni emberek. A felvetést és a megjegyzéseket provokatívnak nevezte, s hozzátette: ő sem ezért jött ide. A színház jól működik, probléma nincs. De hát egyébként a megye meg a Bartakovicsból szállt ki teljesen…
A sajtótájékoztatónak vége lett, az interjúk előtt azonban még volt egy kis háttérvita a pénzrendezésről. A kultúrbarát ember fejében pedig lassan a homályba vész a fesztivál, a vastaps a táncszínház meg a kitüntetés. Csak a két honatyát látja, aki vitatkozik. Meg köztük az elébb még büszke direktort, lehajtott fejjel. Meg van neki a maga keresztje.
A sajtótájékoztatónak vége lett, az interjúk előtt azonban még volt egy kis háttérvita a pénzrendezésről. A kultúrbarát ember fejében pedig lassan a homályba vész a fesztivál, a vastaps a táncszínház meg a kitüntetés. Csak a két honatyát látja, aki vitatkozik. Meg köztük az elébb még büszke direktort, lehajtott fejjel. Meg van neki a maga keresztje.