A konferencia központi célja elsősorban nem a protokoll népszerűsítése, praktikus bemutatása volt, hanem annak oktatása, és az oktatásában megjelenő dilemmák, problémák vizsgálata, illetve a protokollversenyek múltjának, jelenének szemléltetése és a jövő kihívásainak megvitatása.
A rendezvényt Zám Éva, az EKF dékánja nyitotta meg. Rövid beszédében kiemelte, hogy örömmel látja, hogy a szakma országos képviselői közül sokan jelen vannak, ami mutatja a téma fontosságát és aktualitását. Kitért arra, hogy véleménye szerint egy felsőoktatásból kikerülő embertől elvárható a viselkedésnormák ismerete, mert ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk a magánéletben és a karrierünkben, tudnunk kell, hogy mikor, milyen magatartást várnak el tőlünk. Végül sikeres és eredményes tanácskozást kívánt minden egyes megjelentnek.
Dr. H. Varga Gyula, a tanácskozás házigazdája, az EKF Kommunikáció Tanszékének vezetője és egyben a délelőtti plenáris ülés elnöke röviden ismertette a napi menetrendet. Eszerint a délelőtt első felében az előadások a protokollt a különféle tudományok felől közelítik majd meg, aztán az oktatásának két fő kérdése: a tantárgyi tartalmak és a módszertan problematikáját ismertetik a felszólalók. Ebéd után pedig a protokollversenyek körüli kérdések lesznek középpontban.
Ha protokoll, akkor nem hiányozhatott a téma talán legismertebb szakértője: Görög Ibolya. Európaiság – hitelesség – protokoll c. előadásában a tőle megszokott szakértelemmel, dinamizmussal és ironikus humorával beszélt az európaiság szerepéről a viselkedésben; a média, a szülők és a tanárok felelősségéről a gyermekek nevelését illetően; az amerikanizálódás veszélyeiről és a problémák lehetséges kezeléséről. Hangsúlyozta, hogy a gyermekekben az európaiságot erősíteni kell, hiszen nemzetközi szinten már ez lesz a mérce. A médiából áradó amerikai viselkedéskultúra – vagy inkább kultúrálatlanság -, mint a zsebre dugott kéz, a rágógumi, a minden helyzetben viselt baseball sapka káros a kifinomultabb, nagyobb tradíciókra visszatekintő európai normákra. Fontos, hogy a szülőknek meg kell ismertetnie a konvenciókat a nevelés során a gyermekekkel, s ne csak az egyéniségét formálják, mert egy ember a legtöbb esetben csak a beilleszkedést követően érvényesítheti egyéniségét az adott közegben. A szakértő kitért a tanárok mintaadó szerepére is. Kiemelte, hogy a pedagógusnak feltétlen a domináns szerepet kell betöltenie. Hitelesnek kell, legyen diákjai előtt, és nagyon fontos a tanár személyisége, hiszen az amúgy nem túl izgalmas tananyagot is megkedveltetheti sajátos módszereivel és kiállásával.
Görög Ibolyát követően a kommunikációelmélet és a média felől vizsgálta a viselkedéskultúrára – leginkább negatív – hatást gyakorló tényezőket Andok Mónika, az EKF dovense. A magyar származású George Gerbner kultivációs elméletéből kiindulva beszélt a protokoll reprezentációjáról a médiában. A kultivációs elmélet lényege röviden annyi, hogy a média által bemutatott világ és az általunk tapasztalt és megélt világ között jelentős eltérés van. A média hosszú távon okozott baja az, hogy olyan viselkedésnormákat is bemutat, amelyek a valós életben nem elfogadottak. A viselkedést, az öltözködést, a nyelvhasználatot és a konfliktuskezelést megvizsgálta a különböző műfajú televíziós műsorokban. Szerinte a hírműsorokban a média szereplőinek magatartása és megjelenése a legtöbb esetben még elfogadhatóak, viszont szórakoztató műsorok (reality showk, tehetségkutatók, talk showk, kvízműsorok) és a reklámok profittermelő beállítódásai teljesen ellentmondanak a legtöbb esetben az illemszabályoknak, és normasértéssel próbálnak minél több nézőt megnyerni. Felhívta a figyelmet arra a jól érzékelhető tendenciára, hogy a szexualitás már oly mértékben jelen van a médiában, amely már nem csupán felesleges, hanem igen káros is.
Az első szünet előtti utolsó előadóként Balázs László az EKF Kommunikáció Tanszék óraadó tanára Az informális és formális struktúra protokolláris szabályai címmel beszélt a protokoll szociálpszichológiai, szociológiai hátteréről. Kitért a szervezett és spontán létrejött csoportok tulajdonságaira, beszélt azokról a társas alapmotívumokról, azokról a mögöttes dolgokról, amelyek meghatározzák a gondolkodást, viselkedést, érzelmeket. Ilyen társas alapmotívum például a valahova tartozás, a megértés, a kontroll és a bizalom. Előadásában szót ejtett még a szerepkonfliktusok problematikájáról. Arról, hogy milyen okok idézhetik elő a szerepkonfliktusokat.

A következő három prezentáció inkább már a protokolloktatás módszertanának kérdéseit taglalta. Ódor Ervinné, a Protokolltanárok Kollégiuma Közhasznú Egyesületének alelnöke A protokolltanítás módszertana címmel a gyakorló tanár hitelességével és őszinteségével vázolta a téma oktatásához szükséges feltételek hiányosságait, az eddig elért eredményeket és a teendőket. Sajnálattal közölte, hogy az egyik legnagyobb gond a protokoll oktatása területén a megfelelő szakirodalmak szűkössége. Kevés az igazán jól kidolgozott könyv és szemléltető anyag, és amik a rendelkezésre állnak, azok közül is jónéhány már idejétmúlt. Beszélt arról, hogy mindemellett milyen oktatási módszereket lehet és kell alkalmazni. Ezek között említette az órákat színesítő helyzetgyakorlatokat, a protokolláris eszközök bemutatását, a helyszínek (éttermek, bálok, szállodák stb.) látogatását. Ódor Ervinné mindenképp fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a tanárok mindenképp vonják be a témával kapcsolatos kutatási munkákba a fiatalokat, és, hogy minél több vizuális anyaggal szemléltessenek, és végezetül kitért a tanárok továbbképzésének szükségességére.
Ezt követően Bodnár László, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának adjunktusa mutatta be, hogy intézményében milyen keretek és lehetőségek között történik a protokoll oktatása. Megtudhattuk, hogy a legnagyobb problémát a hallgatók magas száma és a tárgyi feltételek biztosításának hiánya okozza náluk.
A plenáris ülés utolsó előadója Gyetvainé Vitóczki Mariann a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletéven kiemelte, hogy, mivel ők képezik a hidat a tanárok, a tanulók és a munkaadók között, sok esetben találkoznak a protokolloktatás kérdéseivel is. Létrehozták a Kamarai Oktatási Portált, amelyen található a „Vállalkozzunk tudatosan” című, általuk kifejlesztette e-learning tananyag, ahol második modulként szerepel a vállalkozói protokoll témaköre.

Az ebéd után Bacsa Istvánné, a Protokolltanárok Kollégiuma Közhasznú Egyesületének elnöke ejtett szót a protokollversenyek múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Megtudhattuk, hogy az első országos versenyt hét évvel ezelőtt rendezték Budapesten, és a második versenynek Eger adott otthont. Eddig csak a döntőkön 210 csapat 630 versenyzője vett részt. Az idei országos döntővel kapcsolatban megemlítette, hogy a versenyt most márciusban Siófokon fogják megrendezni.
Ezt követően Dr. Ódor Ervinné, a protkollversenyek szülőanyja beszélt a versenyek eredményeiről és kilátásairól. Szerinte a résztvevők a megszerzett ismeretek mellett remek élményekkel gazdagodhattak az eseményeken, hiszen mások előtt szerepelhettek, mutathatták meg tudásukat. Ismertette a vetélkedő főbb témaköreit, és az előttük álló időszakról azt mondta, hogy két területen lát lehetőséget fejlődésre. Az első, hogy ki kéne terjeszteni a versenyeket a felsőoktatás területére, illetve a protokoll-ügyintézői kurzust teljesítők számára egy nehezebb feladatokból álló megmérettetést szervezni.
A délután harmadik felszólalójaként Bóta József, az egri Szent Lőrinc Középiskola igazgatója tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy hogyan is történik a protokoll oktatása az általa vezetett intézményben. Szerinte Magyarországon a gyermekek nem kapják meg a koruknak megfelelő, a viselkedéskultúrára vonatkozó ismereteket sem a szülőktől, sem az oktatási intézményektől. Épp ezért náluk alapvető cél, hogy diákjaik megtanulják, és rutinszerűen használják a viselkedés és illemtan alapvető szabályait. Az igazgató mindenképp fontosnak tartja a protokollversenyek megrendezését, illetve biztosított mindenit, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fognak fektetni a viselkedéskultúra fejlesztésére.

Pósa Edit, a Szolnoki Szolgáltatás Szakközép- és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény pedagógusa már nem tudott ilyen derűlátóan nyilatkozni az iskola protokoll oktatásáról. Ennek legfőbb oka, hogy a tantárgyi kereteket nincsenek biztosítva, ezért saját és a gyermekek szabadidejében készülnek fel a versenyekre. Elmondása alapján a gyermekek alulmotiváltak ezen a téren. Nehéz összeszedni még 6-8 tanulót is, akik szívesen foglalkoznának a témával.
A konferencián utolsó előadójaként Tóthné Igó Zsuzsanna, a Turizmus Tanszék tanára beszélt az Eszterházy Károly Főiskolán zajló protokolloktatásról. A Gazdaságtudományi Intézet szakjain háromféle viselkedéskultúrával kapcsolatos tárgyat oktat, melyből a Viselkedéskultúrát a közgazdászoknak, a felsőfokú képzésben résztvevőknek az Üzleti kommunikációt, a 2003/04-es tanévtől a Protokoll, etikett pedig a kötelezően választható tárgyak listáján szerepel. Az előző félévvel kapcsolatban informált arról, hogy majd 150 nappali tagozatos és közel 100 levelőz hallgatója volt. Összességében eredményesnek tartja a munkáját, hiszen egy általános képet nyernek a hallgatói a protokoll alapjairól, és megismerkednek az alapvető szakirodalmakkal, amikhez később majd fordulhatnak.
A tanárnő előadását követő vita, tanácskozás végeztével Dr. H. Varga Gyula zárásként megköszönte az előadók és az érdeklődők megjelenését, és mindenkit biztatott a jövőbeli önzetlen és eredményes munkára a protokoll oktatása terén.