Közös tárlaton a reneszánsz mesterek
A Zsinagóga Galéria emeleti folyosóján Pataki Zsuzsanna a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a tárlatra érkezett szlovák és helyi vendégeket. A Kassai Megyei Önkormányzat múzeumokért felellős referensét, Dr. Pollák Róbertet, a Kelet-Szlovákiai Múzeum igazgatóját, a Tischler Lászlót, a Szlovák Köztársaság konzulját, Filipkó Józsefet a Kassai Városi Tanács tagját, a kiállítás kurátorát, és a Habis László, Eger polgármesterét.
Ez a kiállítás bizonyíték arra, hogy Eger Megyei jogú város önkományzata jó döntést hozott a Zsinagóga galériaként történő hasznosításával, jelentette ki Habis László beszédében és köszönetet mondott Kassa polgármesterének. Kassa önkormányzatával sokoldalú kapcsolatuk, a két város jó viszonyban van egymássaL.
A Tischler László konzul, örömüknek adott kifejezést, hogy ezt a tárlatot a múzeumok együttműködésével sikerült létrehozni, reméli hogy a jövőben tovább mélyül ez a kapcsolat az intézmények és a városok polgárai között is. Kolláth Róbert igazgató, a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum 132 éves történetének első egri bemutatkozása okán szeretné ha az egri kultúra is bemutatkozna Kassán.
A kiállítás a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum Henszlmann Imre hagyatékából származó gazdag grafikai anyagból nyújt válogatást. Olyan neves művészek alkotásai láthatók itt, mint Martin Schongauer, Hans Schaufelein, Albrecht Glockendon, Ludwig Krug, Lucas Cranach.
A gyűjtemény különlegessége, az 1508 körül keletkezett a 45 lapból álló grafikai sorozat, amely I. Miksa német-római császár Diadalmenetének és diadalkocsijának részeit tartalmazza. A Miksa császár megrendelésére készültek, aki saját maga is részt vett az egyes motívumok tervezésében. Az egyes lapok szerzõi Albrecht Dürer, Albrecht Altdorfer, Hans Springinklee, Hans Burgkmair, Leonhard Beck, Hans Schäufelein, Erhard Schön és Hans Dürer.
A megnyitón Marosi Ernő tanár úr előadásában Henszlmann Imre életéről a Kelet-Szlovákiai Múzeum történetéről tartott részletes előadást ezzel a mottóval: „amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza”. Vonatkozik ez a kijelentés a népek kultúrájára és ezt a kívánalmat ez a kiállítás sikeresen be is teljesíti. Az itt látható művészeti hagyaték, már a 19. században is két nép kultúrája volt, később két önálló államé. Ez olyan történelmi örökség, amiben ma mindkét állam részesül, példázva a kedvező művészettörténelmi folyamatot.
Marosi Ernő szavai után a közönség elmélyülhetett a kiállított képek látványában, az aprólékos, kifinomult reneszánsz rajzművészet remekeiben. A megnyitó további részében az intézmény vezetője állófogadásra invitálta a jelenlévőket.