Hogyan lehet versenyképes a magyar bor?

Holló Miklós 2009.01.21.00:00

„A magyar borok versenyképességéért” címmel kezdődött négynapos konferencia ma délelőtt, a Hotel Egerben. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával rendezett találkozón, számos ismert hazai és külföldi oktató és kutató tart előadást szőlészeti-borászati és marketing témákban. Az előadásokon túl szakmai bemutatók és az észak-magyarországi borvidékek meghatározó borászatainak bemutatkozása egészítik ki a rendezvényt.

Hogyan lehet versenyképes a magyar bor?

Holló Miklós 2009.01.21.00:00

Hirdetés

Hogyan lehet versenyképes a magyar bor?

Holló Miklós 2009.01.21.00:00

A 10. alkalommal megrendezett szőlészeti-borászati konferenciát Dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora és Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg.
A tanácskozáson elsősorban a Kárpát-medencei szőlőfajták termesztési, bor-technológiai problémáit és a borkategóriák, az uniós borreformban történő változásának kérdéseit helyezik a középpontba.
A magyar borgazdaság versenyképességének nagymértékű visszaesésének ma már tagadhatatlan jelei vannak, a termelési mutatók is visszaesésről árulkodnak. Ennek a jelenségnek a körülményeit kutatják az itt megjelent borászok, szőlőtermelők, szakértők, kutatók.
Az okokat, részben a közgazdasági szabályozási rendszerben, az intézményrendszeri és jogi problémákban, valamint a nem megfelelően megválasztott és alkalmazott szőlőtermesztési és borászati technológiában kereshetjük. Nagy hátrányt jelent a megfelelő bormarketing hiánya is. A közel harminc előadáson, a szakemberek arra is keresik a választ, hogy mit lehet tennünk a siker érdekében, hogyan lehetünk versenyképesek.

Gráf József miniszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy óriási kiélezett verseny van a borpiacon, amiben a magyar termelő nehezen tud megfelelni a nemzetközi kihívásoknak. Nem vagyunk versenyképesek a nagy mennyiségben beáramló chilei és spanyol termékekkel szemben, az asztali bor kategóriában. A magyar termelő versenyképtelen, mert mások a költségei, más a technológiája, mások az igényei, és más a mennyiség. Magyarországon 80 ezer hektáron termelnek bort ami évi 3,5 millió hektólitert jelent.
Ezzel a mennyiséggel és egy francia borvidéknek megfelelő termőterülettel nem lehet labdába rúgni a piacon. A számunkra járható út, a magas piaci igények megcélzása, az asztali kategóriában közepesnél magasabb színvonalú termékek előállítása, a minőségi kategória. A minőségi szabályozás felelősséget ró a szakmára, amiben az etikai szempontoknak is működnie kell.
Mindezt szolgálja az Unió borreformja által előírt eredetmeghatározás és a földrajzi árujelző, aminek a célja az átlagostól eltérő, jól megfogalmazható karakter létrehozása, amiben a termelőknek nagyon fontos szerepük lesz. A továbbiakban 1 milliárdos forrás áll rendelkezésre az ágazati promócióra, amit célszerűen és praktikusan kell felhasználni.
Gráf József szerint, az egri borfajtáknak jó az imázsa, ám ezt meg is kell őrizni.

Prof. Dr. Magda Sándor rektor, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös Fotó: Egri Szín

A konferencia szervezője, a KRF Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete Eger, társszervezők: Egri borvidék Hegyközségi Tanácsa, Bükki borvidék Hegyközségi Tanácsa, Mátrai Hegyközségi Tanács, Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsa.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.