B.Ú.É.K. drágáim!
2009.01.12.00:00
Nézem a híreket és mondják: emelés, nehéz év. Igazság szerint mióta az eszemet tudom erről szólt a január. Emelni kell, mert drágul, mert így szokás. Józan ember már meg sem lepődik ezeken. Jöhet nekünk akármilyen világválság, hiszen mi januárokon edződtünk. Tudjuk, hogy ha a megmondóember reformot emleget, abból sarc lesz, és hogy hiába csökken az üzemanyag, attól minden mást lehet emelni. De mivel új szokás szerint a január a fogadalmaké is, hát fogadjuk meg: optimisták leszünk.
Bízzunk benne, hogy hamarosan valódi Buttler házunk lesz. No nem kell részesedés, mint a MÁV-cargoból, csak egy olyan épület, amire büszkék lehetünk. Higgyük el, hogy a pláza nem öl belvárosi üzletet, és hogy nem lesznek üres boltok szeretett barokk utcáinkban. Fogadjuk meg, hogy mi magunk is elgondolkodunk a Dobó tér kérdésen meg egyáltalán az Integrált Városfejlesztési Stratégián. Merjük fontolóra venni az Agorát, és Eger kulturális életét. Járjunk gyakrabban színházba, bábszínházba, amatőr előadásokra mert nagyon is érdemes, és nézegessük a két kulturális intézmény ajánlásait. Menjünk ki többször a Szépasszony-völgybe, mert most már szép is, és csak egy pohárral több egri bort igyunk, mint tavaly. Reménykedjünk, hogy az idén már nem kell kilincselni a szőlőtermelőknek, hogy ne maradjon a nyakukon a termés. Síeljünk a városvezetőkkel, hívjuk meg a Real Madridot, reménykedjünk jó egészségügyben, együnk sült malacot a Középkorin, nézzük meg mi lesz a Líceumból és alatta, menjünk ki egy párszor pólómeccsre, lássuk Herczeg Flórát rockoperában, hallgassuk meg Turpi mesejátékát, látogassuk meg a Törökfürdőt és a kiváló egri éttermeket, szórakozóhelyeket…
2009-ben is legyünk egriek. Maradjunk itt, szeressük és szerettessük meg a várost. Ne utasítsunk el mindent helyből, próbáljunk pozitívan közelíteni. Én már elkezdtem. Örültem a postásnak, hiszen valaki rám is gondolt. A vízmű, a gázosok, meg a telefonszolgáltató. Sebaj, öleljük keblünkre ezegyszer a csekkeket: Boldog új évet kis…nagyon drágáim!