Kelta legendák festője

Egri Arcok: Csonka Erzsébet

Összetett személyisége a festészetben és a főzésben is egyaránt megmutatja kreatív oldalát. Eredeti végzettsége matematika-rajz szakos tanár. Pedagógiai képességeit a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Jelképző Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kamatoztatja. Több közös kiállításon szerepelt festményeivel, bábszínházi produkciókhoz tervezett jelmezt és kellékeket. A mostani beszélgetés apropója, egy reprezentatív kiadású könyv. A MABINOGION című kötetben 11 walesi rege található, amelyekhez Csonka Erzsébet készített illusztrációkat.
 
 

Kelta legendák festője

Egri Arcok: Csonka Erzsébet

Összetett személyisége a festészetben és a főzésben is egyaránt megmutatja kreatív oldalát. Eredeti végzettsége matematika-rajz szakos tanár. Pedagógiai képességeit a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Jelképző Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kamatoztatja. Több közös kiállításon szerepelt festményeivel, bábszínházi produkciókhoz tervezett jelmezt és kellékeket. A mostani beszélgetés apropója, egy reprezentatív kiadású könyv. A MABINOGION című kötetben 11 walesi rege található, amelyekhez Csonka Erzsébet készített illusztrációkat.
 
 
 
 
 

Kelta legendák festője

Egri Arcok: Csonka Erzsébet

Összetett személyisége a festészetben és a főzésben is egyaránt megmutatja kreatív oldalát. Eredeti végzettsége matematika-rajz szakos tanár. Pedagógiai képességeit a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Jelképző Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kamatoztatja. Több közös kiállításon szerepelt festményeivel, bábszínházi produkciókhoz tervezett jelmezt és kellékeket. A mostani beszélgetés apropója, egy reprezentatív kiadású könyv. A MABINOGION című kötetben 11 walesi rege található, amelyekhez Csonka Erzsébet készített illusztrációkat.

EgriSzín: Mennyire fontos önnek, mint festőművésznek, hogy munkáiban megmutassa saját gondolatait?


Csonka Erzsébet: Talán ez a legfontosabb, de ez nem tudatos. Nálam ez úgy működik, hogy van egy nagyon egyszerű gondolat, amivel elkezdek játszadozni. Majd előveszem a festéket és megfestem. Közben egymásra hatva alakul a kép is és a gondolat is. Nekem is változik menetközben a véleményen a kép által, és fordítva. Két dolog él együtt, alakítva egymást. A kép engem, én meg a képet.


EgriSzín: Van kialakult koncepciója, vagy festés közben dől el, hogy mi lesz a képen?


Csonka Erzsébet: Úgy kezdek egy képnek, hogy van egy vázlat a fejemben és elkezdem formálni. Van amikor teljesen más sül ki belőle, teljesen más lesz. Soha nem ragaszkodom az eredeti elképzeléshez. Persze az lenne jó, ha összeállna az, amit elképzeltem, de sokszor egészen más.


EgriSzín:
A vonalakat, színeket, formákat figyelve úgy tűnhet, hogy ön egy érzékeny alkat. Így van ez?


Csonka Erzsébet: Biztos, csak jól rejtegetem.


EgriSzín: Az illusztrációkon mit lehet ábrázolni, kifejezni ezekkel a képekkel, a finom vonalakkal, formákkal?


Csonka Erzsébet: Mivel ez a középkori stílus volt az elvárás, túl sok gondom nem volt vele. Rengeteg anyag áll rendelkezésre, amik olyan vonalakkal és színekkel rendelkeznek, amelyek adott érzelmeket fejeznek ki. Ezek a lágy, hajlékony gótikus vonalak nagyon érzékenyek és kifejezőek, sok minden tükröződik az alakokon, ha ezzel a technikával dolgozunk.


EgriSzín: Amikor Csonka Erzsébet önmagának alkot, akkor mit ábrázol?


Csonka Erzsébet: Elsősorban lelkiállapotokat. De nagyon fontos, hogy valamilyen módon megjelenjen egy személy is. Megpróbálom a rendelkezésre álló összes eszközt bevetni, a színeket, a textúrákat és minden egyéb átírást, amihez hozzáférek, vagy amit én találok ki.


EgriSzín: Fontos-e a nyilvánosság, hogy sokan lássák a képeit?


Csonka Erzsébet: Természetesen azért festek, hogy másokat megérintsen. És azért is, hogy sokan lássák. Örülnék, ha ezt a könyvet is sokan látnák, viszont én nem szeretek látszani. A műveim által szeretek megmutatkozni. Nem az, az én formám, hogy interjúkban mutatkozzak meg, inkább szeretek egymagam lenni, rajzolni, festeni, aztán azt kitenni és legszívesebben a megnyitón is elbújnék.


EgriSzín: Ez azt jelenti, hogy rejtőzködő alkat?


Csonka Erzsébet: Egyébként társasági ember vagyok, szeretek emberek között lenni és nevetni, de ha valami komoly dologról van szó, akkor szeretek elbújni.


EgriSzín: Minek tartja magát? Tanárnak, képzőművésznek?


Csonka Erzsébet: Alkotó embernek tartom magam, nemcsak a festészetben, talán a főzésben is, és minden ilyesmiben. Nem tartom magam művésznek, nálam a művész Picassonál kezdődik.

 


EgriSzín: Megjelent egy kötet MABINOGION címmel, amelyben walesi regékhez készített illusztrációkat. Hogyan került kapcsolatba ezekkel a mesékkel?


Csonka Erzsébet: Elküldték nekem a Farkas Bíborka által fordított regéket. A fordító már régóta kifejezetten ezekkel az ősi kelta mondákkal foglalkozik. Ez a 11 rege most került sorra. Azzal az elvárással kerestek meg engem, hogy a kötet középkori hangulatú, kódex jellegű legyen.


EgriSzín: Kiknek szól ez a megjelenésében is szemet gyönyörködtető, 11 történetet tartalmazó különleges kiadvány?


Csonka Erzsébet: Gondolom azoknak, akik a nem túl könnyű olvasmányokat is hajlandók elolvasni. Mesék, de inkább regék, mítoszok. Oda kell figyelni a nevekre, helyekre, emberekre. Nem tartozik a könnyű olvasmányok közé, de akik kíváncsiak a korra, és akik szeretik a kelták történeteit, azoknak mindenképpen ajánlom.


EgriSzín: Mekkora az illusztrátor szerepe a könyv elkészítésében?


Csonka Erzsébet: Ebben elég nagy. Sok kép készült hozzá. Úgy gondolom, hogy mivel kódex jellegű, még több képet is elbírt volna. Másfél hónapon keresztül dolgoztam rajta. Mondanom sem kell, hogy a mai technikát is felhasználtuk.


EgriSzín: Az írások a ködös múltról szólnak, de a ma emberének. A festőművész mennyire tudja belevinni a saját fantáziáját a munkába?


Csonka Erzsébet: Az illusztrációknál kicsit szűkebbek a határok, de mindenképpen benne van az én gondolatvilágom és megfogalmazási módszerem is. Alkalmazkodtam ahhoz, amit kértek tőlem, így a kettő talán egy sajátos egységet hozott létre.
Ez a kötet mindenképpen különleges a mai ember számára, mert ma minden a technikáról, a fémes dolgokról szól. Kézbe véve, kicsit melengető érzést nyújt, kicsit imitálja azt, mintha az egész kézzel lenne készítve. A kiadó is és én is törekedtünk arra, hogy legyen emberi érzése annak, aki kézbe veszi. A könyv az alkotótól egyből az olvasó kezébe kerüljön, mindenféle gépi beavatkozás nélkül. Ugyanakkor van benne jócskán technikai munka is.


EgriSzín: El tud-e jutni mindenkihez? Hogyan terjesztik?


Csonka Erzsébet: Egyelőre interneten terjesztik. Mivel kicsi a példányszám, az árat nem lehet annyira levinni, hogy mindenkinek megérje. Ha könyvesboltban árulnák, még többe kerülne. Interneten lehet megrendelni.

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!