Fürtökben lógnak a gondok
2008.12.24.00:00
Tavaly már látszott, hogy problémák lesznek az átvétellel, a szőlősgazdák ( Egerben és környékén mintegy 30 ezer embert érint, vagyis minden második embernek van valamilyen kapcsolata az ágazattal) terményüket idén nem is vihették az Egervinből lett Integrált Borgazdaság Zrt. –hez.
Tarsoly József hegybíró véleménye szerint az ok egyrészt az, hogy beszűkült a piac, másrészt kiesett a piacról a borvidék gerincét jelentő felvásárló, az Integrált Borgazdaság Zrt. és a hozzá tartozó Szőlő- Bor Szövetkezet.
A november 27-i városi közgyűlés ülésén Nagy István (MSZP) képviselő lehetséges megoldásként azzal a javaslattal állt elő, miszerint Eger városa vásárolja meg a borkombinátot. Mint elmondta, a lényeg az, hogy egy olyan szereplő lépjen be a borpiacra, aki felé megvan a bizalom. Az önkormányzat egy olyan szereplő, aki stabil, kiszámítható jövőt tudna biztosítani a kérdésben.
A felvetés legelőször magánszemélyek (mintegy 300 fő) által írt levélben fogalmazódott meg, melyet eljuttattak a képviselőhöz. A frakció álláspontja, hogy ezen piaci viszonyok között be kell avatkozni, vagyis azt gondolják, hogy az önkormányzatnak vagy tulajdonosként, vagy anyagi fedezettel kellene belépnie ebbe a rendszerbe. A legfőbb probléma, hogy a szőlőtermelők egy fillért sem kapnak a szőlőjükért, így még a következő év bemunkálási költségeit sem tudják finanszírozni.
Ezt a piaci zavart kell valamilyen módon levezetni. Az egyik probléma, hogy a gazdasági társaságok számára ezen a területen a bankok már nem nyújtanak hitelt, mivel kockázatosnak tartják azt, másrészt, hogy a szőlősgazdák elveszítették bizalmukat a gazdasági társaságokban.
A Kormány által országosan elindított Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában négy tengely alakult ki, melyből az első kettő a mezőgazdasággal, a harmadik illetve a negyedik pedig vidékfejlesztéssel foglalkozik, ami olyan területeket nyit meg a gazdák előtt, melyek az alternatív jövedelemszerzés valamint a vidéki élet javítását szolgálják. A képviselő hiszi, amennyiben az önkormányzat egy stabil, meghatározó gazdasági társaságot hozna létre, akkor az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1-es és 2-es tengelyéből komoly összegeket kaphatna fejlesztésre, beruházásra, mely egy jobb minőségű, eladhatóbb terméket eredményezne.
Magyarországon évente körülbelül 400 ezer hektoliterrel több bor termelődik, mint amennyit megiszunk. Mintegy 3 millió 600 ezer hektoliter fogy el, és 400 millió hektoliternyi exportálására van lehetőség, de ennyit nem adunk el külföldre. A képviselő véleménye szerint egy akkora borvidék, mint az egri, egy komoly integrátori háttérrel rendelkező társaság olyan szerepben tudna megjelenni, hogy a többi nagyvásárlóval kooperációban például egységes címkével jelenhetne meg többek között az Egri Bikavér, annak érdekében, hogy a vásárlónak ne legyen kétsége a minőség felől.
Egy önkormányzatnak nem kell borpiaci szereplőként fellépnie- válaszolta Habis László polgármester a felvetésre.
A közös megoldás felkutatása érdekében szeretnének leülni mindazokkal a szereplőkkel, akik hajlandóságot mutatnak az együttműködésre.
A november 27-i városi közgyűlés ülésén Nagy István (MSZP) képviselő lehetséges megoldásként azzal a javaslattal állt elő, miszerint Eger városa vásárolja meg a borkombinátot. Mint elmondta, a lényeg az, hogy egy olyan szereplő lépjen be a borpiacra, aki felé megvan a bizalom. Az önkormányzat egy olyan szereplő, aki stabil, kiszámítható jövőt tudna biztosítani a kérdésben.
A felvetés legelőször magánszemélyek (mintegy 300 fő) által írt levélben fogalmazódott meg, melyet eljuttattak a képviselőhöz. A frakció álláspontja, hogy ezen piaci viszonyok között be kell avatkozni, vagyis azt gondolják, hogy az önkormányzatnak vagy tulajdonosként, vagy anyagi fedezettel kellene belépnie ebbe a rendszerbe. A legfőbb probléma, hogy a szőlőtermelők egy fillért sem kapnak a szőlőjükért, így még a következő év bemunkálási költségeit sem tudják finanszírozni.
Ezt a piaci zavart kell valamilyen módon levezetni. Az egyik probléma, hogy a gazdasági társaságok számára ezen a területen a bankok már nem nyújtanak hitelt, mivel kockázatosnak tartják azt, másrészt, hogy a szőlősgazdák elveszítették bizalmukat a gazdasági társaságokban.
A Kormány által országosan elindított Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában négy tengely alakult ki, melyből az első kettő a mezőgazdasággal, a harmadik illetve a negyedik pedig vidékfejlesztéssel foglalkozik, ami olyan területeket nyit meg a gazdák előtt, melyek az alternatív jövedelemszerzés valamint a vidéki élet javítását szolgálják. A képviselő hiszi, amennyiben az önkormányzat egy stabil, meghatározó gazdasági társaságot hozna létre, akkor az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1-es és 2-es tengelyéből komoly összegeket kaphatna fejlesztésre, beruházásra, mely egy jobb minőségű, eladhatóbb terméket eredményezne.
Magyarországon évente körülbelül 400 ezer hektoliterrel több bor termelődik, mint amennyit megiszunk. Mintegy 3 millió 600 ezer hektoliter fogy el, és 400 millió hektoliternyi exportálására van lehetőség, de ennyit nem adunk el külföldre. A képviselő véleménye szerint egy akkora borvidék, mint az egri, egy komoly integrátori háttérrel rendelkező társaság olyan szerepben tudna megjelenni, hogy a többi nagyvásárlóval kooperációban például egységes címkével jelenhetne meg többek között az Egri Bikavér, annak érdekében, hogy a vásárlónak ne legyen kétsége a minőség felől.
Egy önkormányzatnak nem kell borpiaci szereplőként fellépnie- válaszolta Habis László polgármester a felvetésre.
A közös megoldás felkutatása érdekében szeretnének leülni mindazokkal a szereplőkkel, akik hajlandóságot mutatnak az együttműködésre.