←→

Hirdetés

 
 
 

Fények és formák

Holló Miklós 2008.12.01.00:00
Szobrok és fotók együtt, egy kiállításon. Kállai Margit el sem tudná képzelni, hogy a kettõt különválassza, hiszen számára a két tevékenység egyformán fontos. Összetett személyisége az inspirációt mélyrõl, a természetbõl meríti, ugyanakkor fontos, hogy mások számára is megnyilvánuljon. A munkáiból derû és szenvedély árad, bár mindezt nem szereti szóban kifejezni.
 
 

Fények és formák

Holló Miklós 2008.12.01.00:00
Szobrok és fotók együtt, egy kiállításon. Kállai Margit el sem tudná képzelni, hogy a kettõt különválassza, hiszen számára a két tevékenység egyformán fontos. Összetett személyisége az inspirációt mélyrõl, a természetbõl meríti, ugyanakkor fontos, hogy mások számára is megnyilvánuljon. A munkáiból derû és szenvedély árad, bár mindezt nem szereti szóban kifejezni.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Fények és formák

Holló Miklós 2008.12.01.00:00
Szobrok és fotók együtt, egy kiállításon. Kállai Margit el sem tudná képzelni, hogy a kettõt különválassza, hiszen számára a két tevékenység egyformán fontos. Összetett személyisége az inspirációt mélyrõl, a természetbõl meríti, ugyanakkor fontos, hogy mások számára is megnyilvánuljon. A munkáiból derû és szenvedély árad, bár mindezt nem szereti szóban kifejezni.
EgriSzín: Mint fotósnak és szobrásznak, milyen mûvészi indíttatásai vannak?
Kállai Margit: Igazából nem akartam fotós lenni, anyukám szerette volna. Sírva mentem el az elsõ nap, de a következõ nap már boldogan és azóta is imádom ezt a szakmát.
Boldog is vagyok, ez számomra nem is munka, hanem öröm. A szobrászattal úgy kerültem kapcsolatba, hogy évekkel ezelõtt, amikor kerestem egy tárgyat, egy faszobrász adott egy fadarabot és egy vésõt, hogy csináljam meg én. Ennek sikere adott lendületet, hogy keressem a saját utam. Elõször egy kerámia szakkörben próbálkoztam, de nem kötött le a korongozás. Ekkor hallottam a Zebegényi Alkotótáborról, ami nagyon jó volt, ahová azóta is rendszeresen járok.

EgriSzín: Mit ad önnek a mûvészet?
Kállai Margit: A fotózásnak nagyon sokat köszönhetek. Amit meglátok, és amit más nem vesz észre rögzítem, és megpróbálom megmutatni a sok csodát. Meg szoktam örökíteni az élet árnyoldalit is, mert azt gondolom, hogy ez hozzátartozik az egészhez.

EgriSzín: Honnan merít ötleteket?
Kállai Margit: Bármerre megyek keresem a témát. Tulajdonképpen a természet adja az ötleteket. Ha találok egy követ, egy fát, rögtön látom benne amit meg akarok ragadni. Órákig tudom bámulni például a madarakat a Tiszatónál. Egy-egy mozdulat megragad és itthon ezt megformálom.

EgriSzín: Tudjuk, hogy Hajdúnánásról származik. Hogyan került Egerbe?
Kállai Margit: Egerben kirándultam egyszer és nagyon megtetszett a város. Egy ismerõsöm révén megtudtam, hogy éppen fotóst keresnek, jelentkeztem és itt ragadtam. Ennek már harminc éve, és ma már teljesen egrinek vallom magamat. Figyelemmel kísérem a város életét, az eseményeket és ezek meg is ihletnek. A Munkácsy kiállítás hatására megcsináltam a festõ portréját és az „Ásító inast”.

EgriSzín: Milyen érzés az anyaggal bánni?
Kállai Margit: Nagyon nagy élmény bármilyen élettelen anyagból létrehozni valami élõt. Fõleg kõbõl megalkotni valamilyen formát vagy figurát jó érzés, mert az nagyon kemény és nehéz formálni. A legjobban márvánnyal szeretek dolgozni. A folyamat fantasztikus élménnyel tölt el, hogyan tudom megalkotni azt, ami bennem megfogalmazódott, és amikor kész van a mû, az még csodálatosabb érzés.

EgriSzín: Van-e titkos vágya, célja?
Kállai Margit: Szerintem minden szobrász álma, hogy legyen egy köztéri alkotása és szeretnék egy szép, tágas mûtermet. Nem tudom, hogy ez teljesül-e valaha?

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

    Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
     

    Dokumentumfim fesztivál Egerben is

    Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
     

    Az én könyvtáram

    Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
     

    A szájbarágós színház szájba vágós

    Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
     

    Cigány Mózes

    Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés