Művésztanárok a Vitkovics-házban
Az épület szinte minden alkalmas helyiségét kihasználták a szervezők, a kiállításon 39 művész munkái láthatók.
A Vitkovics-ház minden szintjén a kiállítást képeket, szobrokat, filmeket emberek foglalták el helyüket. A látogatók között mai és egykori diákok, tanárok, régi és új ismerősök arca bukkant fel.
A legfelső emeleten, a paravánok között sétáló, elmerengő emberektől zsúfolt térben, a megnyitó első produkciójaként, Zempléni Fuvolatrióját hallhatták az egybegyűltek, Kiss Katalin, Gál Tímea és Herkules Kinga előadásában.
Az ünnepség bevezetőjeként Blaskó Balázs színművész, József Attila Ars Poetica című költeményét szavalta el, majd Saárossy Kinga adta elő Ady Endre versét: Intés az őrzőkhöz.
A köszöntők sorában elsőként Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója lépett a közönség elé. Beszédében kitért az Eszterházy Károly Főiskola a város életében betöltött kulturális, művészeti szerepére, az itt folyó munka és a városi intézmények közötti kapcsolat jelentőségére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb hagyománya a kulturális együttműködésnek van, ami közös programokban, kiállításokban, egyéb rendezvényekben nyilvánul meg.
Az igazgató a köszönetnyilvánításai között kiemelte Veréb Emesét aki az itt folyó munkának, kiállításoknak az egyik fő szervezője, szellemi létrehozója.
„Nincs nagyszerűbb érzés a művészeti életben és a pedagógiai pályán, mint egy ilyen szép kerek évszámmal ünnepelni a fennállásukat.” – hangzott el Hauser Zoltán, Főiskolai rektor beszédében. Meleg szavakkal köszöntötte a jelen lévő, alkotásaikkal nagyszerű élményt biztosító és a tanszék munkájában résztvevő művészeket.
A következő megszólaló Szövényi Zsolt, az Oktatási és Kulturális Minisztérium osztályvezetője volt, aki tanári tapasztalatai révén, nem pedig osztályvezetői minőségben beszélt a hallgatósághoz. A művész és a tanár között egyenlőségjelet húzott, és kiemelte, hogy a művésztanárok és a művészeti műhelyek alkotják a pedagógusképzésnek az egyedi, karakteres irányultságát. Egerben a tanári pályával összekapcsolt művészképzésnek mindig is nagy hagyománya volt.
„Művész és tanár, azonos tőről fakad. A művész eszközeivel, technikájával a világot akarja megérteni és megértetni. A tanár ehhez annyit tesz hozzá, hogy ezt az utat végigjárja tanítványaival, ami rengeteg emberen keresztül vezet el a célhoz.” – hangsúlyozta Szövényi Zsolt.
Szubjektív élményeiről beszélt a hatvanadik évforduló kapcsán Beke László művészettörténész. Egy alkotót emelt ki személyes kötődés révén, a hetekkel korábban, tárlattal ünnepelt Nagy B. Istvánt.
Előadásnak beillő beszédében kifejtette, hogy Eger jelentőségét nagymértékben növeli a Főiskola munkássága, jelenléte, hiszen a művészet, a vizuális tudomány is évszázadok óta jelen van az intézményben. Ehhez a vizuális kultúrához kapcsolódik az itt alkotó, oktató emberek munkássága. Ide kapcsolódik Kepes György is, hiszen művészetének törekvése, a design, a fotó, a film, az elektromosság, a tudomány, a kutatás szervesen egybefonódó egysége. Ezt az örökséget méltán magáénak vallhatja Eger. Beke László elemző gondolatainak lezárásaként, hivatalosan is megnyitotta a kiállítást.
Az Eszterházy Főiskolán 1948 és 2008 között tevékenykedett művésztanárok: Adler Miklós, Bíró lajos, Gergely Pál, Plathy György, Nagy Ernő, Jakura János, Blaskó János, Seres János, Baskainé Dienes Klára, Katona Zoltán, Kárpáti László, Oskóné Bódy Klára, Magyar István, Herczeg István, Sarkadi Péter, Lóránt János, Dévényi János, F. Balogh Erzszsébet, Tóth Sándor, Pusztai Ágoston, Nagy B. István, F. Ludányi Gabriella, Kishonty Jenő, Földi Péter, Balázs Péter, Molnár László József, Erdős Júlia Dr., Kovács László, Bölcskey Miklós, Ványai Magdolna, Borgó, Szurcsik József, Csontó Lajos, Erőss István, Kótai Tamás, Szilasi Ágota, Ferenc Tamás, Varjasi Tibor, Tóth Tibor.
A kiállítás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti szakmai kuratóriuma, az Eszterházy Károly Főiskola, a kurátor H. Szilasi Ágota művészettörténész.
