Transzatlanti kapcsolat
SzínTalálkozó: 1949-ben jött létre Washingtonban a Nato
2008.09.13.00:00
Magyarország NATO-tag. Vannak magyarok Koszovóban, Afganisztánban. Bükki radarállomás, Zengő. Hallottam a hírekben valamit… Az egyik ismerősöm szolgál valamelyik misszióban… Igen, ennyit tudunk, általánosságban.
A következőkben azért foglalkozunk ezzel a témával, hogy ismereteinket a NATO magyarországi vonatkozásában bővítse, kicsit érdekesebben és közérthetőbben…
Az Észak Atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben alakították meg Washingtonban 10 észak- és nyugat-európai ország, valamint az USA és Kanada részvételével. Fő célja az akkor Európában eluralkodó fokozott háborús veszély elhárítása volt. A hidegháború végével, a Kelet-Európában elinduló demokratikus átalakulás eredményeként a NATO szerepe is megváltozott. Hazánk 1999-ben csatlakozott, mára pedig a szervezetnek 26 tagja van. Az idei, áprilisi bukaresti NATO-csúcson pedig egyebek mellett Albánia és Horvátország jövőbeni felvételéről döntöttek. Júliusban alá is írták a csatlakozási okmányokat. A balkáni államok közül szabad utat kapott a felkészülésre Bosznia – Hercegovina, Montenegro és Szerbia is.
Az értekezlet legnagyobb kudarcának egyébként Ukrajna és Grúzia felvételének megvétózását tartják az elemzők. Főként az USA szorgalmazta a két ország tagságának megkezdését, ám a vezető ny-európai országok Oroszország érdekeit figyelembe véve ellenezték az ez irányú bővítést.
Az eredmények közé tartozik, hogy a NATO megépíti azt a kiegészítő rakétavédelmi rendszert, amellyel lefedi az eddig nem védett kelet-európai országokat. Azonban a cseh és lengyel rakétapajzs építésébe Oroszország a mai napig nem nyugodott bele. Megtorló válaszlépéseket fontolgat, így az elkövetkező 3 év tartogat még komoly vitákat az ügyben.
A bukaresti csúcs Magyarországgal kapcsolatos határozatait mind a politikusok, mind az elemzők elismerik. Mintegy 10milliárd Ft-os költséggel korszerűsítik a pápai légibázist, aminek 70%-át fedezi a szervezet, a többit pedig két részletben hazánk teszi hozzá. Ennek köszönhetően az objektum alkalmassá válik a C-17-es szállító óriásgépek kiszolgálására. Így a pápai támaszpontról a közel-keleti katonai akciók logisztikai ellátását lehet majd biztosítani. A C-17-ek nagyobbak a „Herkules"-ként elhíresült monstrumoknál is. Az első példány pedig várhatóan november 14-én landol Pápán. Főként a fejlesztésnek köszönhető az is, hogy a NATO légiszállítási feladatait koordináló nemzetközi központ székhelye Magyarország lett.
Egyébként mindkét esetben többszáz főre becsülik a civil munkaerőpiac bővülését is.
A bukaresti csúcson kiemelt téma volt a missziós jelenlét. Afganisztánban tovább növelik a létszámot és haderőt. Hazánk egyharmaddal növeli jelenlétét a térségben, és októbertől a Magyar Honvédség lesz a vezető nemzet a kabuli Nemzetközi Repülőtéren. A 200 fős magyar kontingens többi része Baghlan tartomány újjáépítéban katonai és polgári segítséget nyújt. Koszovóban önálló felelősséggel szolgál egy 400 fős alakulat Pec városában.
Aki részt kíván venni a Magyar Hadsereg munkájában, bővebb felvilágosítást kaphat az egri toborzóirodában, a Hatvasezred út 3. sz. alatt. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre pedig a többi felsőfokú képzéshez hasonlóan jövő év elején lehet jelentkezni.
Az afganisztáni és koszovói magyar misszióról bővebben a legközelebbi lapszámban olvashatnak.
Az Észak Atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben alakították meg Washingtonban 10 észak- és nyugat-európai ország, valamint az USA és Kanada részvételével. Fő célja az akkor Európában eluralkodó fokozott háborús veszély elhárítása volt. A hidegháború végével, a Kelet-Európában elinduló demokratikus átalakulás eredményeként a NATO szerepe is megváltozott. Hazánk 1999-ben csatlakozott, mára pedig a szervezetnek 26 tagja van. Az idei, áprilisi bukaresti NATO-csúcson pedig egyebek mellett Albánia és Horvátország jövőbeni felvételéről döntöttek. Júliusban alá is írták a csatlakozási okmányokat. A balkáni államok közül szabad utat kapott a felkészülésre Bosznia – Hercegovina, Montenegro és Szerbia is.
Az értekezlet legnagyobb kudarcának egyébként Ukrajna és Grúzia felvételének megvétózását tartják az elemzők. Főként az USA szorgalmazta a két ország tagságának megkezdését, ám a vezető ny-európai országok Oroszország érdekeit figyelembe véve ellenezték az ez irányú bővítést.
Az eredmények közé tartozik, hogy a NATO megépíti azt a kiegészítő rakétavédelmi rendszert, amellyel lefedi az eddig nem védett kelet-európai országokat. Azonban a cseh és lengyel rakétapajzs építésébe Oroszország a mai napig nem nyugodott bele. Megtorló válaszlépéseket fontolgat, így az elkövetkező 3 év tartogat még komoly vitákat az ügyben.
A bukaresti csúcs Magyarországgal kapcsolatos határozatait mind a politikusok, mind az elemzők elismerik. Mintegy 10milliárd Ft-os költséggel korszerűsítik a pápai légibázist, aminek 70%-át fedezi a szervezet, a többit pedig két részletben hazánk teszi hozzá. Ennek köszönhetően az objektum alkalmassá válik a C-17-es szállító óriásgépek kiszolgálására. Így a pápai támaszpontról a közel-keleti katonai akciók logisztikai ellátását lehet majd biztosítani. A C-17-ek nagyobbak a „Herkules"-ként elhíresült monstrumoknál is. Az első példány pedig várhatóan november 14-én landol Pápán. Főként a fejlesztésnek köszönhető az is, hogy a NATO légiszállítási feladatait koordináló nemzetközi központ székhelye Magyarország lett.
Egyébként mindkét esetben többszáz főre becsülik a civil munkaerőpiac bővülését is.
A bukaresti csúcson kiemelt téma volt a missziós jelenlét. Afganisztánban tovább növelik a létszámot és haderőt. Hazánk egyharmaddal növeli jelenlétét a térségben, és októbertől a Magyar Honvédség lesz a vezető nemzet a kabuli Nemzetközi Repülőtéren. A 200 fős magyar kontingens többi része Baghlan tartomány újjáépítéban katonai és polgári segítséget nyújt. Koszovóban önálló felelősséggel szolgál egy 400 fős alakulat Pec városában.
Aki részt kíván venni a Magyar Hadsereg munkájában, bővebb felvilágosítást kaphat az egri toborzóirodában, a Hatvasezred út 3. sz. alatt. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre pedig a többi felsőfokú képzéshez hasonlóan jövő év elején lehet jelentkezni.
Az afganisztáni és koszovói magyar misszióról bővebben a legközelebbi lapszámban olvashatnak.