A Nato és Oroszország
2008.11.06.00:00
A hidegháború végével az Észak-atlanti Szövetség már nem tekinti ellenségnek Oroszországot. A terrorizmus elleni harcban pedig együttesen lépnek fel. A keleti blokk megszűnésével azonban sorra felmerülnek a problémák a NATO és Oroszország között.
1995-ben a dayton-i megállapodás után Bosznia-Hercegovinában NATO parancsnokság alatt oroszok is részt vettek a terület stabilitásában. 1999-ben pedig szintén orosz erők csatlakoztak a balkáni KFOR erőkhöz.
2001. szeptember 11. után az amerikaiak eltávolították Afganisztánból az Al Khaidával szimpatizáló tálib rezsimet, amit az oroszok is üdvözöltek, tekintve, hogy az akkori afgán állapotok az orosz érdekeket is fenyegették.
A fent említett pozitív kapcsolat azonban igencsak törékenynek bizonyult.
Oroszország elég nehezen emésztette meg, hogy 1999-ben Cseh- és Lengyelország hazánkkal együtt csatlakozott a NATO-hoz. 2005-ben pedig további 7 közép-kelet európai állam csatlakozott az Észak-atlanti Szövetségbe. Azóta pedig egyre tovább romlott a viszony.
Oroszország ellenzi Ukrajna és Grúzia felvételét a szervezetbe. Tiltakozik az ellen is, hogy a szövetség volt szovjet és még ma is használatos katonai létesítményeket használ Bulgáriában és Romániában. Annak kapcsán pedig Putyin elnök többször is fenyegető megjegyzésekre ragadtatta magát, ha a NATO tényleg megépíti Lengyel- és Csehország területén a ballisztikus rakétavédelmi pajzsot.
Idén nyáron pedig az egész világot megdöbbentette, hogy a nyári olimpia kezdetekor orosz erők lerohanták Grúziát.
Elemzők szerint Oroszország a NATO-t egyre inkább geopolitikai tényezőnek tekinti, semmint partnerének. Az biztos, hogy egyre határozottabban igyekszik érvényesíteni akaratát. Ukrajna, Grúzia és Szerbia NATO csatlakozása nemigen következik be az elkövetkező 10 évben, ám az USA ragaszkodik a cseh és lengyel rakétapajzs felépítéséhez és 2011-es átadásához. Putyin elnök ezzel kapcsolatban fenyegető válaszlépéseket fontolgat. Idén nyári nyilatkozatában kilátásba helyezte Cseh- és Lengyelország célbavételét, ha mégis megépítik a rakétapajzsot. Putyin szerint ugyanis az objektum Oroszország számára fenyegetés lenne. Putyin gyakran hangsúlyozza, hogy a NATO fegyverkezési versenyt szít Európában.
Szakértők aggasztónak tartják azokat a híreket is, miszerint az orosz flotta a hidegháborús időket felelevenítő hadgyakorlatokat folytat hónapok ótaIgen aktív mozgást mutat az Északi-, a Balti-, a Fekete-tengeri, és a Csendes óceáni flotta is. A Balti Flotta egyik része pedig útban van az Indiai –óceánra, a szomáliai kalózok megfékezésére.
2008. végén mindenesetre sok politológus úgy véli, hogy ismét egy hidegháború van kialakulóban, amely természetesen nem azonos a II. világháborút követő időszakkal, de váratlan eseményekben nem lesz hiány a közeljövőben.
2001. szeptember 11. után az amerikaiak eltávolították Afganisztánból az Al Khaidával szimpatizáló tálib rezsimet, amit az oroszok is üdvözöltek, tekintve, hogy az akkori afgán állapotok az orosz érdekeket is fenyegették.
A fent említett pozitív kapcsolat azonban igencsak törékenynek bizonyult.
Oroszország elég nehezen emésztette meg, hogy 1999-ben Cseh- és Lengyelország hazánkkal együtt csatlakozott a NATO-hoz. 2005-ben pedig további 7 közép-kelet európai állam csatlakozott az Észak-atlanti Szövetségbe. Azóta pedig egyre tovább romlott a viszony.
Oroszország ellenzi Ukrajna és Grúzia felvételét a szervezetbe. Tiltakozik az ellen is, hogy a szövetség volt szovjet és még ma is használatos katonai létesítményeket használ Bulgáriában és Romániában. Annak kapcsán pedig Putyin elnök többször is fenyegető megjegyzésekre ragadtatta magát, ha a NATO tényleg megépíti Lengyel- és Csehország területén a ballisztikus rakétavédelmi pajzsot.
Idén nyáron pedig az egész világot megdöbbentette, hogy a nyári olimpia kezdetekor orosz erők lerohanták Grúziát.
Elemzők szerint Oroszország a NATO-t egyre inkább geopolitikai tényezőnek tekinti, semmint partnerének. Az biztos, hogy egyre határozottabban igyekszik érvényesíteni akaratát. Ukrajna, Grúzia és Szerbia NATO csatlakozása nemigen következik be az elkövetkező 10 évben, ám az USA ragaszkodik a cseh és lengyel rakétapajzs felépítéséhez és 2011-es átadásához. Putyin elnök ezzel kapcsolatban fenyegető válaszlépéseket fontolgat. Idén nyári nyilatkozatában kilátásba helyezte Cseh- és Lengyelország célbavételét, ha mégis megépítik a rakétapajzsot. Putyin szerint ugyanis az objektum Oroszország számára fenyegetés lenne. Putyin gyakran hangsúlyozza, hogy a NATO fegyverkezési versenyt szít Európában.
Szakértők aggasztónak tartják azokat a híreket is, miszerint az orosz flotta a hidegháborús időket felelevenítő hadgyakorlatokat folytat hónapok ótaIgen aktív mozgást mutat az Északi-, a Balti-, a Fekete-tengeri, és a Csendes óceáni flotta is. A Balti Flotta egyik része pedig útban van az Indiai –óceánra, a szomáliai kalózok megfékezésére.
2008. végén mindenesetre sok politológus úgy véli, hogy ismét egy hidegháború van kialakulóban, amely természetesen nem azonos a II. világháborút követő időszakkal, de váratlan eseményekben nem lesz hiány a közeljövőben.