Az unió ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma. Gazdasági erejéhez és szerepéhez egyelőre azonban nem társul ezekkel arányos politikai erő. A közös kül- és biztonságpolitikai eszköztár részét képezi az EU által kidolgozott európai biztonsági és védelmi politika, mely meghatározza, milyen feladatokat láthatnak el az uniós katonai alakulatok. Ezek között említhetők például a következő tevékenységek: humanitárius segítségnyújtás, mentési műveletek, békefenntartás, válságkezelés, sőt a béketeremtés is.
Az egyes feladatok végrehajtása céljából az EU egyedi katonai és rendőri missziókat indít, melyekben az uniós tagországok katonái és rendőrei vesznek részt. Az Európai Unió ugyanis nem rendelkezik állandó hadsereggel. Ezért dolgozták ki az ún. harccsoport-koncepciót. Az egyenként 1500 főből álló csoportok tagjai több különböző uniós tagország katonáiból kerülnek ki. A harccsoportok közül kettő mindig készenlétben van. Ha az Európai Unió Tanácsa úgy határoz, a döntéstől számított tíz napon belül a két harccsoport bármelyikét be lehet vetni. Mostanáig az EU és a NATO főleg a műveletek és a képességek terén működött együtt. Az EU két alkalommal vette át a NATO szerepét: először 2003-ban Macedóniában, másodszor pedig 2004 decemberében, amikor az EU elindította az ALTHEA műveletet Boszniában és Hercegovinában, felváltva a NATO SFOR-műveletét. Az ALTHEA művelet során az Európai Unió NATO-eszközöket és képességeket használ fel, különösen a műveleti alárendeltség tekintetében. Idén augusztusban pedig az ENSZ megkezdte a hivatali helyiségek és járművek átadását az Európai Unió EULEX elnevezésű rendőri és igazgatási missziójának. Az EULEX létszáma várhatóan az év végére 2200 főre emelkedik.
Oroszország és Szerbia határozottan ellenzi a lépést, mivel a két ország szerint az EU-missziónak nincs meg a kellő jogi alapja. Az ENSZ 1999-től, a NATO Szerbia elleni légitámadásai óta működteti a többségében albánok lakta egykori szerb tartományban a békefenntartó erőket.
Magyarország stratégiai érdeke, hogy a térség országai feleljenek meg a csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek, váljanak az unió és a NATO tagjává, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassa, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítse.
Hazánk a jövőben is részt vesz a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló béketámogató műveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erőinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erősítő képességeket.
A cikk létrejöttében köszönetet mondunk a Magyar Külügyminisztériumnak, az EKF politológia tanszékének,  valamint Vizi Sándornak, a magszűnt egri Felderítő Zászlóalj parancsnokának. Sorozatunk következő témája a NATO és Oroszország viszonya lesz.