Alkotótábor Noszvajon

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy alkotóteleppé alakítja át a falu határában álló barlanglakásokat.
 
 

Alkotótábor Noszvajon

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy alkotóteleppé alakítja át a falu határában álló barlanglakásokat.
 
 
 
 
 

Alkotótábor Noszvajon

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy alkotóteleppé alakítja át a falu határában álló barlanglakásokat.
A barlanglakás vagy sziklalakás emberi lakótérként kialakított, hegy- vagy domboldalba vájt mesterséges, esetleg emberi munkával átalakított természetes barlang.
A természetes barlangok az emberiség legősibb hajlékai közé tartoznak, az őskorban a legáltalánosabb menedékhelyként szolgáltak. Évtizedekkel ezelőtt Noszvajon is megközelítőleg száz ember lakott ezekben a lakásokban, melyeket úgy kell elképzelni, mint egy parasztházat, egy szobával, konyhával, szűk udvaron kőbe faragott ólakkal.
Mint megtudtam, kétféle elnevezése van a falu ezen részének.
A régi magyar neve a  Farkaskő –dűlő, mely feltehetően a dombon kiemelkedő farkasfogszerű taréj kőzeteknek a formai elnevezéséből származik. Az újkori neve pedig egy szláv jövevényszó, a Pocem, mely jelentése: földalatti.
 
 
Horváth Ottó, az egyesület elnöke  elmondta, több, mint tíz évvel ezelőtt hajléktalan emberek  éltek ott, egy eléggé gondozatlan állapotban lévő területen.
Azok az alkotók, akik az ország különböző részeiről kerültek ide, olyan lehetőséget láttak a helyben, mely az egész Kárpát-medence viszonylatában különleges színfolt.
 
Ez a különlegesség leginkább a bükkaljai kőkultúra nyomait jelenti. Az alkotótábor létrehozásához a Norvég Civil Alapprogram keretében benyújtott sikeres pályázaton 25 ezer eurót nyertek, mely három különböző terület kialakítására vonatkozik. Így egy Dombház Galériának, mint kiállítótérnek a kialakítása, mely az ott készült szobrok, festmények bemutatását tenné lehetővé,  a falusi hagyományokhoz köthető háti készítő kézműves műhely megteremtése, illetve kert-és tájépítészeti szimpózium megvalósítása két éven belül. A munkálatok jelenleg a tervek előkészítésénél és a háti fonóműhely kialakításánál tartanak. Különleges helyiségek is megtalálhatóak az épületegyüttesben, ilyen például a hangolt zeneterem, ahol falba vájt üregekben helyezkednek el a zenészek, majd közel azonos frekvenciákat keltve speciális interferencia-hatást érnek el.
 
 

Horváth Ottó szerint elhivatottság és szerelem is szükséges a tervek megvalósításához. Mint elmondta, akik ott szeretnének dolgozni, alkotni, azok számára a hely különlegessége olyan alkotóerőt jelent, amelyből tudnak táplálkozni illetve újabb és újabb dolgokat teremteni.
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!