A Büntetés-végrehajtás száz éve

Holló Miklós 2008.11.27.00:00

Rendkívüli állománygyűléssel ünnepelték a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 100 éves fennállását a Bíróság dísztermében. Az ünnepség díszvendége Juhász Gábor Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi államtitkár, munkájuk elismeréseként jutalmakat adott át az intézményben dolgozóknak.

A Büntetés-végrehajtás száz éve

Holló Miklós 2008.11.27.00:00

Hirdetés

A Büntetés-végrehajtás száz éve

Holló Miklós 2008.11.27.00:00

Juhász Gábor államtitkár köszöntőjében az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás nehéz feladatáról szólt. Kiemelte, hogy munkájuk célja hogy az intézményből kikerülő fogvatartottak minél nagyobb eséllyel próbáljanak visszakerülni a társadalomba. Nagyon fontos dolog, hogy a fogvatartottak tanulhatnak, és dolgozhatnak.
A szolgálatot teljesítőkre nagyon nagy feladatot ró ez a cél. A börtönnek nagyon jó a kapcsolata a társintézményekkel, a bírósággal, ügyészséggel, rendőrséggel. Az államtitkár elmondta, hogy a feszes gazdálkodás ellenére, leszne3k előrelépések a munkában, hiszen a fejlesztési irányokat továbbra is szem előtt tartják.
Megköszönve áldozatos munkájukat, az államtitkár 10 dolgozónak adott át elismerést.
A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet bemutatásában a börtön és bírósági munka történetéről, korabeli eseményekről, a feladatok változásáról esett szó. Az intézmény a „Börtön a Városért” elnevezésű programjával hozzájárul a város képének alakításához, szebbé tételéhez. A száz éves ünnepségsorozat részeként rendezték meg a nyitott kapuk programot, amelyen városi vezetők, középiskolások számára is bemutatták az itt folyó munkát.
A börtönélethez hozzátartozik a munka mellett az oktatás, képzés amire pályázati forrásokból 6 millió forint áll rendelkezésre.
Az 1906 és 1908 között épült intézményről korábban készült emlékkönyv kapcsán, Sallai Tamás bemutatta a Wágner Gyula tervezte épület történetét. A város fejlődése, átalakulása ellenére, az intézmény feladata az évszázad során nem változott.
Az ünnepségen az itt fogvatartottak, műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. A női kórus előadásában elhangzott Örömóda, valamint az Intés az őrzőkhöz című Ady vers tolmácsolása, aktív kulturális életről tanúskodik.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.