Tarsoly József: Már tavaly látszott, hogy problémák lesznek a termés átvételével, felvásárlásával. Egyrészt beszűkült a piac, az újvilág tőkeerős boraival nem lehet versenyezni, másrészt kiesett a piacról a borvidék gerincét jelentő legnagyobb felvásárló az Egervinből lett Integrált Borgazdaság Zrt. valamint a hozzá tartozó Szőlő-Bor Szövetkezet. Az említett piacbeszűkülés és a felelőtlen gazdálkodás miatt nem tudták teljesíteni a vállalt kötelezettségüket. Ez egy komoly, közel 80 ezer mázsás kiesés. A szőlőárak nevetségessé váltak, 40-45 Ft-ért vettek olyan kékszőlőt, amely tavaly 100-120 Ft-ot ért. Idén először majdnem szó szerint házalni kellett, hogy ne maradjon fenn szőlő. Merthogy ez is felmerült, de a bő termés miatt még akkor is megérte leszedni, ha csak nullára jött ki a termelő, mert legalább a befektetése nem veszett el. Ezért minden lehetőséget meg kellett ragadni, az Alföldről, de még Neszmélyből is kaptunk ajánlatot.  Nem csak a nagy borászatokra kell itt gondolni, hanem a mikrogazdaságokra is. Napi kapcsolatban álltunk mindenkivel. Úgy tűnik sikerrel jártunk, mert már nem sok szőlő van kint, és ami kint van annak is lesz gazdája.

Egri Szín: Felmerül a kérdés: mekkora probléma ez? Hiszen borvárosként emlegetjük Egert, szőlőtermőnek a környéket, de vajon hány embernek létfontosságú probléma, ha nem veszik át a szőlőt?

Tarsoly József: Egerben és környékén legalább 30ezer ember sorsát érinti a szőlészet, borászat. Borvidéki szinten (6000ha), a 11 hegyközségben ez igazából közel 100 ezer embernek a napi sorsát érinti.

Egri Szín: A nagyáruházak olcsó termékeivel lehet versenyezni?

Tarsoly József: Hatékonyságban nem lehet. Mások a viszonyok. Ami kell, az a szabályozás. Kordában tartani az ilyen borok beáramlását. Ami most zajlik a hipermarket-piacon, az nagyon egyoldalú. Gyakorlatilag polcpénztől kezdve ilyen-olyan alapon nagyon komoly sápot vesznek le a borászatokról, na ezt kellene nagyon gyorsan elfelejteni. Ahogy annak idején a rossz minőségű terméket visszazsuppolták az adott országba, itt is azt kéne csinálni. Meg kell teremteni a játékszabályokat, mert amíg hagyjuk, addig ez lesz. Itthon jó borászok kiváló borokat kótyavetyélnek el, áron alul adják, mert meg akarnak élni.

Egri Szín: Áron alul? Ez azt jelenti, hogy olcsóak például az egri borok?

Tarsoly József: Nagyon szétvált a piac, vannak a nagyon olcsók és drágábbak, 1000 Ft-tól fölfelé. Az a probléma, hogy sokan azt gondolják, az olcsó borok piacára kell beszállnunk, de ez öngól, zsákutca. A 60 Ft-ért ideszállított spanyol és olasz borral nem tudunk versenyezni, ott technikai eszközökkel elérik, hogy tulajdonképpen egy korrekt bort hoznak, de összerakott, művi. Két osztályt kell teremteni: a presztízsborokét, és azt a klasszikus borstílust, amit mindennapok borának is hívhatunk, azaz jó minőség elérhető áron. Ameddig nem tudunk elszakadni az olcsótól (például 250 Ft-os Bikavér), addig nem lesz változás. El kell érni, hogy 500 Ft alatt ne legyen Bikavér. Meg kell találni az ár-érték arányt, a ló túloldalára sem szabad átesni.

Egri Szín: Nagy port kavart az eset, amikor egy andornaktályai szüreten megvertek egy ellenőrt. Az eset kapcsán Ön levelet írt, sőt kivizsgálta az ügyet. Történt előrelépés?

Tarsoly József: Kell az ellenőrzés, de nem a napi szintű zaklatás. Mert arra is van példa, hogy szabályosan dolgozó embereket akadályoznak a munkában. A konkrét esetről kiderült: nem verték meg az ellenőrt, sőt egy családi szüretről volt szó, az ellenőrök pedig nem voltak hajlandók igazolni magukat. Úgy tűnik, ezeken a szüretelőkön akarnak példát statuálni.