Irodalmi kuriózum a kápolnában
A könyvet Molnár V. József író, tanár, néplélek kutató mutatta be. Az itt látható alkotás, Varga Lajos, jászárokszállási "szentember" versben megírt bibliájának új kiadása. A kötet, az eredetivel megegyező hasonmás kiadás, teljes terjedelmében, azokkal a színes képekkel, amelyek az 1920-as években tervezett német nyelvű kiadáshoz készültek. A rendezvényen szép számmal összegyűlt érdeklődő előtt először mutatták be az új kiadást.
Ez a maga nemében páratlan mű, első alkalommal 1899-ben jelent az Egri Nyomda Rt. kiadásában. A verses formában átírt Biblia, népszerű nevén a Verses Szentírás egy különös sorsú ember, Varga Lajos munkája.
A könyv több kiadást megért 1932-ig több tízezer példányban fogyott el, féltett kincsként nemzedékről nemzedékre öröklődött. A jász-, matyó- és palócvidék öregjeinél, a nép vallásos érzületének táplálója volt, és a mai napig is az. Ma alig található belőle példány, a korábbi kiadások, kuriózumnak számítanak.
Az irodalomtörténeti ritkaság rendkívül gazdag szókincsével, leleményes megfogalmazásával kiemelkedik kora irodalmi munkái közül, és a hazai bibliakiadások között is nagyon fontos helye van.
Molnár V. József író részletes előadása Varga Lajosról, egy különös embert és különös sorsot vázolt elénk. Egy 19. század közepén született és isten szolgálatára elhívott szent emberről van szó, aki tanító volt. A tudás alapjaira tanította a gyerekeket, és hittanra, ugyanakkor nagy mesélő is volt. Mély vallásosságának a bizonyítéka irodalmi munkássága, amelyben szentekről szóló történeteket, legendákat találunk szép számmal. Írt vallásos énekeket, verseket, amiket a gyülekezetek is előszeretettel énekeltek. Mikor megházasodott, az életét a hitének szentelte. A zarándoklatokon ő volt az előénekes, beszédeket mondott. Műveit kinyomtatta, és búcsúkon, zarándoklatokon árulta. Jövedelme jelentős része ebből származott. A versben megfogalmazott bibliát, már jórészt vakon alkotta meg. Fia vetette papírra apja szavait.
Molnár V. József hangsúlyozta, hogy a Verses Szentírás, a legnemesebb mesei hagyományunk folytatása. A mese, a legmagasabb szintű művészet, ami mindig is szóban terjedt. Ezt a művet, Arany János Toldijához, és Petőfi János vitézéhez hasonlóan a legszebb elbeszélő hagyomány hatja át, és nagyon tiszta szép, érces magyar nyelven szól.
Ez a könyv tartalmazza az apokrifnek minősülő történeteket is, sőt egy fejezetében a magyarok megtérésének legendájáról és a szentekről is szó van. A történetek a 19. századi változatok szerint jelennek meg és felbukkan bennük Attila, a Hun vezér is.
Az előadás végén a vendégek megtekinthették a kötetet új formában, egy hagyományos és egy bőrkötéses változatban is. Különleges élmény volt az új kiadások mellett kézbe venni és megtekinteni egy eredeti példányt.
