A reneszánsz és Hunyadi

Holló Miklós 2008.11.07.00:00

„Hunyadi Mátyás és kora” címmel rendeztek történelmi emlékülést a Reneszánsz Év és a Tudomány Ünnepe jegyében. Az Eszterházy Károly Gyakorló Iskola és az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézete rendezvényét november 7-én, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézményében tartották.

A reneszánsz és Hunyadi

Holló Miklós 2008.11.07.00:00

Hirdetés

A reneszánsz és Hunyadi

Holló Miklós 2008.11.07.00:00

Az emlékülést reneszánsz tánccal és zenével nyitották meg az iskola diákjai. A találkozón Dr. Gebei Sándor egyetemi tanár mondott megnyitó beszédet. A legnépszerűbb történelmi személyiségnek nevezte a reneszánsz uralkodót, aki képes példát mutatni a mai fiatalok számára is. Kiemelte, hogy szakmai részről nem szeretnének idealizálni, a tudományosságot tűzték ki célul, és ennek kívánnak maradéktalanul megfelelni. Bonfini szavaival mutatta be Mátyást, a daliás termetű, lelki nagyságot sugárzó történelmi alakot.

Szeleczki János alpolgármester nagy tisztelettel köszöntötte az emlékülés résztvevőit, a hét évre visszatekintő tudományos munkát, amelynek most a Corvin Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Év ad aktualitást.
Köszöntőjében kijelentette, hogy Mátyás Király a 21. században is itt van közöttünk. Egy középiskolai felmérés szerint a diákok nagy számban őt jelölték meg első helyen, a legnépszerűbb történelmi alaknak. Az alpolgármester szerint Mátyásról az is elmondható, hogy ő az a személy, aki a mai magyar történelmet nem osztja meg. Szent István mellett, őt tekintjük a középkori Magyar Királyság legjelentősebb uralkodójának. Az emlékülés és konferencia remélhetőleg választ ad néhány kérdésre, és továbbra is továbbra is ébren tartja a diákság érdeklődését.
Az konferencia elnökségének tagjai: Mátyás Ferencné (Eszterházy Károly Főiskola), Fodor László (Dobó István Vármúzeum), Kiss László (Eszterházy Károly Főiskola), Miskei Antal (Eszterházy Károly Főiskola), Bitskey István (Debreceni Egyetem)
Az Emlékülés előadásai:
- Dr. Mátyás Ferencné tanár (Eszterházy Károly Gyakorló Iskola): A reneszánsz művészet Magyarországon
- Dr. Bitskey István egyetemi tanár, MTA levelező tag (Debreceni Egyetem): Mátyás király és a humanista irodalom
- Fodor László régész-muzeológus (Dobó István Vármúzeum): Az egri vár a reneszánsz korban
- Dr. Miskei Antal egyetemi docens (Eszterházy Károly Főiskola): Hunyadi Mátyás külpolitikája
- Dr. Kiss László főiskolai tanár (Eszterházy Károly Főiskola): Hunyadi Mátyás megítélése a szlovák történetírásban
A programban az Egri Vitézlő Oskola tartott bemutatót, ami Dr. Kedves Gyula kandidátus, a Hadtörténeti Intézet munkatársas „A reneszánsz hadművészet Magyarországon” című előadásához kapcsolódott.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.