Azért persze ne legyünk ilyen optimisták. A lézert használják a katonák, céloznak vele, megvakítgatják a másik katonát, és a mûholdak ellen is hatékony lehet. A lézer igazi karrierjét azonban a szórakoztató elektronikában, a sebészetben és az ipari vagdosásban futotta be. De mi is az a lézer? Nos, az 1950-es évek végén amerikai tudósok elõállítottak egy nagyon „egyféle” fénysugarat, amelyik nem bontható színekre, nyalábja párhuzamos és szépen együtt rezgõ hullámokból áll. Elnevezték lézernek. Az elõállítás módja és az elõállított sugár tulajdonságai alapján különböztetik meg a lézereket. Vannak szilárdtest, gáz, folyadék, impulzus stb. lézerek, és vannak infra, vörös, sárga, zöld, kék stb. lézerek.

 

Mindent a kéznek, semmit a szemnek

 

Az energiáiknak megfelelõen osztályokba sorolják õket és a lézert használó berendezéseket sugárveszély jelzéssel látják el. A CD olvasóink például Class I-es kategóriába tartoznak, ami 5 milliwatt körüli energiát jelent. Ez a fény nem károsítja a szemet, nem égeti a bõrt. A DVD írók már sokkal veszélyesebbek. Itt a lézerfény energiája elérheti akár a 300 milliwattot is. Ez már a Class III-as tartomány, amely szembe jutva azonnali vakságot, a szem soha nem javuló károsodását okozza. Ezért nem szabad szétszedni az ilyen berendezéseket. Sokkal nagyobb baj, hogy ilyen teljesítményû lézerforrásokat a legújabb zöld lézermutogatókba is szerelnek. A srácok, csak úgy balhéból, összevissza világítgatnak az ilyen szuper cuccokkal, ami tipikus baleset a diszkókban. Egy moszkvai szórakozóhelyen nemrég több tucat fiatal szenvedett maradandó látáskárosodást. Az ilyen energiájú lézerpointerek forgalmazását ugyan tiltják a törvények, de könnyedén hozzá lehet jutni csomagküldõ hálózatok segítségével. Ezek az eszközök alkalmasak
arra, hogy a pilótákat elvakítsák leszállás közben, ezért használatuk tiltott a repterek környékén. A sebészeti lézerek általában széndioxidos gázlézerek, teljesítményük 30-100 Watt. Az iparban a lézervágók akár 1.5 KW-os csúcsteljesítményt is elérhetnek. A lézerek katonai alkalmazásában a teljesítmény csak kísérleti szinten jelenik meg. A gyakorlatban a lézert a katonák célpontok megjelölésére, illetve a radar egyfajta alternatívájaként, távolsági képalkotásra használják. Fegyverként a „vakítás” funkciót használták, de ez a „morálisan elfogadhatatlan” fegyverkategóriába került, ezért a harcoló felek tartózkodnak használatától.

 

Hologram, otthon

 

A hobby lézerhasználók gyakran a DVD írókból kiszerelt lézerdiódák segítségével fabrikálnak otthoni hologramokat, merthogy a magyar Nobel-díjas Gábor Dénes találmányához leginkább a lézerfény az ideális expozíciós fényforrás. A hologramhoz ugyanis, úgynevezett koherens fényforrás szükséges, azaz szép katonás rendben masírozó fénynyaláb, pont, amilyen a lézer. Rezgésmentes környezetben akár otthon is sikerülhet hologramokat barkácsolni, ehhez a manapság rendelkezésre álló amatõr lézerek elegendõek. http://www.youtube.com/watch?v= KxZEtQB3py8&NR=1

videó 

 

Csillagmutogató

 

A 100 mW körüli zöld lézerpointerek legjobb felhasználási területe a csillagmutogatás. A lézerfény a légkörben lebegõ poron és párán szóródva csíkot húz az égen a csillagok felé. Mivel csak igen magasan enyészik el, ezért tökéletesen rámutathatunk vele a kiválasztott csillagra, ami szerelmes nyári éjszakákon megkönynyíti a választást, hiszen nem kell hosszasan magyarázni, hogy melyik objektumra is gondoltunk. Nem gyõzzük hangsúlyozni, hogy az ilyen eszköz gyermek kezébe nem való, mert a vakság erõsen csökkenti a csillagos ég élvezetét. Mindenesetre, aki egyszer fogott a kezébe ilyen teljesítményû lézert, az nehezen mond le arról, hogy ne legyen efféle játékszere.