Az egri Francia Klub által rendezett est bevezetőjeként Avraam Vasilios, az Egerben élő ciprusi származású gitárművész játszotta Astor Piazzolla, Trist című darabját, kellően meghitt ráhangolódást biztosítva a témára.
Az eredetileg Vásárhelyi Viktor néven, Pécsen született művész születési dátuma csak az utóbbi évtizedben tisztázódott. A pontos források mind a 1906-os dátumot jelölik meg, tehát ez azt jelenti, hogy Vasarely 102 éves lenne az idén.
Vasarely egy fontos irányzat képviselője volt. Ebben a korához radikálisan kötődő, és az akadémizmust elutasító kifejezési formában a tudomány és a technika része, az alkotói szemléletnek. Az ötvenes-hatvanas évek technológiai fejlesztései új szemléletmódot, technikai kultuszt, a haladásba vetett bizalmat hozott a kultúrában is. Ennek köszönhetően, a konstruktív irányzatban a művészet expanziója jelenik meg, és az alkotásokat a tevékeny, tenni akaró felfogás jellemzi. A festészet a formák semlegesítésében, a geometria és a homogén színek alkalmazásában fejti ki érveit.
H. Szilasi Ágota felkészült, rengeteg illusztrációval gazdagított, elemző és értelmező előadása egy olyan emberre emlékezett, aki tulajdonképpen a magyar kultúrából építkezett, de a kortárs avantgard elődök hatását feldolgozva, sikeresen megtalálta azt az egyéni utat és pályát, amivel
képességeit maradéktalanul kiaknázta. A művészettörténész szerint Vasarely művészetének gyökerei nem a hazai palettán lelhetők meg, és a kibontakozás sem köthető Magyarországhoz. A valójában orvosnak készülő Vasarelyt, korán elkezdi foglalkoztatni az alkotóművészet. Korának irányzatai közül, főként a konstruktivizmus hatott rá. Egy grafikai pályázat győzteseként kerül a harmincas években a művészetek olvasztótégelyébe Párizsba, ahol le is telepedik. Művészi arculata az ötvenes évektől kezd karakterizálódni. Formavilágára a konstruktivitás, a Bauhaus művészete van nagy hatással.
H. Szilasi Ágota, előadásában kitért az értelmezés problematikájára, illetve arra, hogy mit üzen a mai fiataloknak, egyáltalán a mának Vasarely művészete. A meg nem értés egyik oka bizonyára az oktatás hiányossága, a nem elégséges művészeti oktatás és a terjedő vizuális analfabetizmus.
Vasarely hosszú alkotói pályája, több korszakot ölel fel, és tehetségét az alkalmazott művészet területén is kipróbálta. Köztéri alkotásai, dekoratív építészeti munkái Európa több városában láthatók.
H. Szilasi Ágota rámutatott arra, hogy az általa magyar találmánynak titulált POP ART gondolkodás, a konstruktivista szemléletben gyökerezik. Ez a vonal igazolható, a Moholy Nagy László, Nicolas Schöffer, Kepes György, Dargay Lajos nevével fémjelzett kinetikus konstruktivizmus nagy szemléletformáló irányzatának alkotásaiban.
A geometrikus absztrakt formanyelvet megtalálva, először a finom, majd egyre inkább a letisztult, kontrasztokra építő belső térszerűség foglalkoztatja. A forma síkká válik, és homogén színfelületekből építi fel a művet. Az egyik leghíresebb, mondhatni programalkotó műve a ZEBRÁK, melynek lényege a fekete és fehér felületekkel felépített, a szimmetriát sajátosan alkalmazó térhatású képi világ. A zavarba ejtő alkotás dinamizmusa, vibráló tere következetes útmutatást ad további munkáihoz.
Vasarely művészetének lényege, a „szép új világ” koncepció. Az ötvenes-hatvanas évek nyugat-európai művészete hitte, hogy a mindennapi életben, a világ működésében, a művészet a tudománnyal, a technika vívmányaival együtt szoros összefüggésben van jelen. Ez az elképzelés hatja át a „geometrikus absztrakt” formanyelvet amit tulajdonképpen a mindennapokban is jól alkalmaztak például az építészetben.

Vasarely formai művészetének alapmotívuma, az axonometrikus kocka. Ez a szemlélet tagadja a reneszánsz perspektívát, ahhoz a huszadik századi törekvéshez köthető, amelyben a festészet alapvetően visszatalál a két dimenzióhoz. Vasarely érett művészetének lényegi vonása, a párhuzamok és szimmetriák szerkezetének torzulásos és torzulásmentes játékában, a színek harmonikus és ellentétes szabályszerűségen alapuló dinamikájában nyilvánul meg. A színek és a formák váltakozásával létrejövő dinamika, az úgynevezett kinetikus konstruktivizmus. A látásunkra ható pozitív és negatív síkok egymásra hatásából alkotott térszerkezet dinamizmusa révén jön létre a szemünk által érzékelt mozgás. Ez a logika vezet el az OP ART-hoz. Az optikai játék lényege a konkrétum nélküli térillúzió keltése, amely kidomborodik és beszippant bennünket egy - manapság divatos szóval élve - virtuális dimenzióba. Az OP ART, a látásunk érzékenységét, és képzeletünk szimbólumalkotó képességét használja ki. A színkontrasztok finom dinamikája eljut a transzcendens kifejezésmódhoz. A gondolati tartalom feloldódik a technológiában. A transzcendens világ absztrakt megalkotásán keresztül, a fény és energiahullámok által eljut a kozmikus párhuzamokig. Mindezt sík geometriai formák játékával éri el, amit a variációs lehetőségek nagy számában, rengeteg alkotásban valósít meg.
A kétdimenziós felületek három dimenzióvá bővítését alkalmazta óriási falfelületeken, falburkolatokon. A fény színeinek és az árnyékoknak logikai játéka képráztat el szabadtéri szobrain, térbeli alakzatain.
Vasarely egy nagyon magas színvonalon működő alkotóműhelyben készítette munkáit. Műveinek száma rendkívül nagy, de az életművet mostohán kezelte az utókor. Hagyatékát a múzeumok elherdálták, a maradékon az örökösök vitáznak.