A délutáni ellazulás kellemes volta inspirálta a szervezőket, hogy a kikapcsolódás és az ismeretszerzés élményét összekössék. A főiskola Természettudományi Karának székhelyén, a „C” épületben minden kedden délután, neves meghívott szakemberek tartanak előadásokat, a tudomány különféle területén. A rendezvénysorozat mindenki számára nyitott. A közösségi élmény mellett elmélyülést kínál, és kicsit mélyebb betekintést is enged az itt felvonultatott témákba. A program nem titkolt célja, hogy a tudomány és a nagyközönség között, a láthatatlan falakat lebontva, kapcsolatot teremtsen. Ehhez kötetlen formájú, délutáni tartalmas előadássorozatot kínál a kar, a legérdekesebb területeken.
A mostani alkalommal dr. Czeizel Endre orvos-genetikus látogatott el az intézménybe, és a magyar géniuszokról beszélt.
Az előadás izgalmas témája, vitára alkalmas etikai problémákat vet fel. A társadalom és hozzá kapcsolódóan a társadalmi életünk alapvető változásokon megy keresztül. Az új kihívások, új igényeket támasztanak a társadalmi munkamegosztásban a férfiak és nők számára. A megváltozott arányokhoz bizonyos mértékben alkalmazkodni szükséges.
Czeizel Endre genetikus, az orvostudományok kandidátusa, akadémiai doktora. Kutatásaiban, kiemelten foglalkozik az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálatával. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben, több televíziós sorozat szerkesztő-műsorvezetője volt. Számos tudományos társaság tagja, Budapesten létrehozta a Családtervezési központot.
A professzor a tehetségek élettörténetének kutatására szenteli munkássága jó részét. A genetikai és történészi munka összekapcsolásának eredményeként számos publikáció született.
Czeiezel Endre alapvető felvetésében, a férfi és női tehetségek kiegyensúlyozatlan voltára világított rá. A zsenik között nagyon kicsi a nők aránya, aminek a nemi szerepek történelmi hagyománya mellett sok más, genetikai, biológiai anatómiai oka is van. Kétségtelen, hogy a két nem adottságai eltérnek, de ez nem jelent minőségi különbséget – hangsúlyozta a professzor. Mondandóját, a genetika tudománya által igazolt példákkal is alátámasztotta.
A tehetség, a zseni meghatározó tényezői: az adottságok, a külső tényezők, a nevelés és a motiváció. Mindannyian hordozunk hibás géneket, és olyanokat is, amelyek a rendkívüli képességekért felelnek. Az, hogy ezzel az adottsággal tudunk-e élni, a környezet, a lehetőségek határozzák meg, ezért a társadalom felelőssége is óriási.
Czeizel professzor előadásában nemzetünk tehetséges alakjainak történetét igyekezett megfejteni. Az, hogy bizonyos korszakokban nagyon nagyszámú tehetséggel büszkélkedhet a magyar kultúrtörténet, a helyzetnek köszönhető. Ma is vannak zsenik, köztünk járnak, de nem tudnak kibontakozni, nem találják meg helyüket a társadalomban.
Végső következtetésként megállapította, hogy nekünk, magyaroknak a legfőbb természeti kincsünk, a tehetségünk. A magyarság jövője a géniuszok nevelésében van. Óriási hiba volna kiengedni kezünkből ezt a szellemi potenciált, és elherdálni a tehetséget.