Egerben már 2-án, szombaton elkezdődött a program. Ízelítőként török és szicíliai módra mulathatott a közönség. A hétfőn Gál Gábor fotókiállítása kápráztatta el megjelenteket a Líceumban, az esti hivatalos megnyitóra  zsúfolásig telt a Dobó tér. A két hazai csoport (Lajtha László Néptáncegyüttes, Egres néptáncegyüttes) és a Matyó Egyesület mellett román, bolgár, török és indiai táncosokkal találkozhattunk. Esténként színes forgataggá változott a belváros, a fellépők a város több pontjáról tértáncokkal egybekötött felvonulással közelítették meg a találkozó (és a város) centrumát jelentő Dobó teret. A szerda esti két és fél órás gálán közel ezren tapsoltak a szerb és szlovák résztvevőkkel kiegészült együtteseknek. A csütörtöki Cimbali Band koncerten is százak szálltak fel a Transbalkan Expressre. A mosolyokból és a tapsból ítélve remek döntés volt a találkozó zárásának Unger Balázs (akit a Szépasszon-völgyben, a Szalonna és bandája zenekar cimbalistájaként már láthattunk nem is olyan régen) csapatának koncertje.

Tértánc a bolgár csoporttól Fotó: Egri Szín

A mintegy 250 fellépőt egy 25 fős stáb koordinálta. Lisztóczki Mónika, a rendezvény főszervezője elmondta: a találkozó fordulóponthoz érkezett. Fesztiválosabb jelleggel sikerült megtölteni az eseményt. Habis László polgármester is hangsúlyozta, milyen fontos Egernek egy ilyen rendezvény. Nem csak turisztikai szempontból, hiszen a tánc, különösen a néptánc, olyan dolog, amivel rengetetget megtudhatunk egy-egy nemzetről.

A 2008-as találkozó tehát sikeres volt. Mutatja ezt a közönség szeretete, és az is, hogy fellépők is csak szépet mondtak Egerről, az itt töltött napokról. Mi írhatná le jobban ezt a szépséget, mint az az emlék, amikor indiai vendégeink sírva búcsúztak a hölgytől, aki 4 napom át volt kísérőjük.