Ott vagyunk már?

Pócsik Attila 2008.07.30.00:00

Ékszerdoboz, barokk gyöngyszem, az élő történelem és még ki tudja milyen fantázianeveket kapott Eger. Való igaz, fényképezős bámészkodókból sosem volt nyaranta hiány. Akármilyen zagyvaságot is talának ki városunkról, bármilyen szánalmas a reklám, Egernek dolgozott valamikor az ország legjobb piárosa: egy Gárdonyi nevű alak.

Ott vagyunk már?

Pócsik Attila 2008.07.30.00:00

Hirdetés

Ott vagyunk már?

Pócsik Attila 2008.07.30.00:00

Szóval jönnek nagycsoportok, kiscsoportok és párok, mert tudják (vagy csak gondolják) élményből itt nem lesz hiány. Ha a Líceumban több a lengyel, mint a diák, biztosan tudhatjuk: beindult a szezon. No nem a szüreti, csak a fejős. Ilyenkor a sokan igyekeznek legszebb arcukat mutatni, panziók ablakai roskadoznak a virágoktól, s a főiskola tudományos levegőjét (is) szippantgató hallgatók a Szépasszony-völgy pincéiben munkálkodnak borravalóért, a szó szoros értelmében. Ám, ha a balga idetévedt, kultúr-szomjas idegent, nem csak a hordók tartalma érdekli, s esetleg a patinás épületeken túl más látnivalóra is kiváncsi, bizony bajban vagyunk. Voltunk. Merthogy a szakavatott szem furcsa dolgokra lett figyelmes az utóbbi időben. A megfásult egri lakosság állandó társa, a sosincsittsemmi-érzés bizony jogtalanná kezd válni. Érdekes módon nem csak a környező falvak képesek szilva-kakas-derelye-tócsni-stb. fesztiválokat építeni, hanem Egerben is elindult valami. A fogpiszkáló lábakon álló EKMK, a város, a borászok meg a civilek azt mondták; mostmá' aztán tényleg. És tényleg. Na jó, nem lettünk egy szempillantás alatt Európa Kulturális Fővárosa, de a zenepavilon mintha idén jobban betöltené a funkcióját, a tavalyi közbotrányt okozó nagyrendezvényre is ingyen bemehetünk majd, a külföldi néptáncosok huszadjára lepik el a várost, kiderült, hogy a Szépasszony-völgyben nem csak koncertezni és vedelni lehet, hanem gyerekprogramra is kiváló, és igazi, jó egri borral is egyre gyakrabban találkozhatunk. A kedvenc édességes vasárnap is nyitva van, nem kell szégyenkezve fejet csóválnunk, ha egy brit megkérdezi, hol ihat este tíz után valamit, és mintha egyre gyakrabban lenne érdemes a büszkén emlegetett Dobó téren töltenünk az estéket.
A gyerekbetegségek persze megvannak, programok keresztbeszervezése, alighirdetés és helyenként a megfizethetetlenség, de ha mi is akarunk tenni valamit, ezek már nem is problémák. Ha ezentúl jobban utánajárunk, ha nyitott szemmel megyünk végig az utcákon, és beszélünk a jóról egy kicsit. Nem kérem, hogy mindannyian írjuk újra az Egri csillagokat.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Kézikönyv az egri önkormányzati választásokra

Ez a használati utasítás megkönnyíti önnek a döntést, hogy milyen politikust rendeljen az otthonába és az otthona elé. Nem garantált, hogy azt kapja, amit rendelt, mert a többiek is feladták a rendelésüket és azt szállítja le a Cég, akit a legtöbben kívánnak. Ha mégis az érkezik, akit várt, akkor sem biztos, hogy úgy fog működni ahogy remélte. Lehet, hogy gagyi, gyári hibás, trójai faló, javíthatatlanul rossz, de az sem kizárt, hogy javítható. Mivel sem garancia, sem minőségbiztosítás nem létezik és még vissza sem küldheti, ezért az ön felelőssége, hogy kit rendel magának és egyszerre másoknak is.

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Grincs, ami van, és fosztogatja az iskolákat

Levelet kaptak az egri tankerület intézményeinek vezetői. Azt már régóta tudjuk, hogy a kormány fordított Robin Hoodként, a szegényektől elvesz és a gazdagoknak ad, azonban a fordított Mikulás szerepet még szoknunk kell. Hogy belopakodik, és elviszi az ajándékot. Pedig most pont ez történik az állami óvodákkal, iskolákkal.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.

A kanapé-gate

Naná, hogy megint botrány és megint Eger az országos lapok címlapsztorija. Kicsit kellemetlen, de lényegében örülnünk kell neki, mint a foghúzásnak. Most kicsit/nagyon fáj, aztán elmúlik egy ótvaros sárkányfog. Javul a mosolyunk. Amit most lát az egri közügyek iránt érdeklődő publikum (nincsenek sokan), az nem más, mint a demokratikus működés lassú, fájdalmas kialakulása, a rendszerváltás utáni évtizedek szőnyeg alá söpört politikai deficitjének napvilágra kerülése és ledolgozása.