Az elhullott vad, annak a vadásztársaságnak a tulajdonát képezi, akinek területén az eset történt. Heves megyében összesen 20 vadásztársaság működik. A vadásztársaságnak és az autósnak is érdeke, hogy ahol szükséges, tábla figyelmeztessen a vadveszélyre. A táblát a társaságnak kell kihelyeznie, de ez nem mentesíti a vadászokat automatikusan a felelősség alól.

Ha egy nagyvad és egy gépjármű ütközik, ebből az autósnak is, a vadásztársaságnak is kára keletkezik. A vad és az autó karambolja a jog szerint két veszélyes üzem ütközésének számít. A Vadászati Törvény meghatározza az állatok vadgazdasági értékét, ez egy gímszarvas esetében akár egymillió forint is lehet. Mivel mindkét félnek van kára, meg kell próbálni lehetőleg peren kívül megegyezni. Ez általában nem szokott sikerülni. Ilyenkor marad a bíróság: ha valamelyik félnél felróható magatartást állapítanak meg (Pl. gyorshajtás, vagy a vadászok az út közelében helyeztek el etetőt), akkor a vétkes fizet minden kárt. Ha mindkét félnél megállapítanak felróható magatartást (vagy éppen egyiknél sem) akkor mindenki fizeti a saját kárát. A kötelező járműbiztosítás vadbalesetek után nem fizet, csak a casco, de az ütközők többsége ezzel nem rendelkezik, így ebben az esetben a biztosító nem fizet. 

Míg 2007-ben 142, (ebből 3 alkalommal személyi sérülés is történt) addig 2008. első félévében 68 vadbaleset (1 személyi sérüléssel) volt Heves megyében, ahol rendőri intézkedésre is sor került. A szakemberek véleménye szerint ennél is több vaddal történt ütközés volt, ez az adat csak azt mutatja, hogy hány eset jutott a hatóság tudomására - tájékoztatott a Heves megyei Baleset -megelőzési Bizottság.