Egon és Dönci

Útban a világhír felé

Holló Miklós 2008.06.18.00:00

Az utóbbi években a nagy animációs filmek dömpingje a kor technikai lehetőségeinek teljes repertoárját felvonultatta és ámulatba ejtette a mozilátogatókat. Vannak olyan hazai filmalkotók, akik versenybe szállnak a nagy nemzetközi produkciókkal. Az Egon és Dönci című film, ami ma már nemzetközi vizeken is hódít, az egri AENIMA stúdióban készült. A lelkes fiatalok által létrehozott stúdióban nemcsak animációs alkotómunka folyik. Itt készítette el legújabb lemezét több sikeres zenekar is.

Egon és Dönci

Útban a világhír felé

Holló Miklós 2008.06.18.00:00

Hirdetés

Egon és Dönci

Útban a világhír felé

Holló Miklós 2008.06.18.00:00

EgriSzín: Hogyan jött létre a stúdió?
Magyar Ádám: Családi vállalkozásként indult. 10-15 év tervezgetés után belevágtunk egy animációs film kivitelezésébe, amihez szakértő munkatársakat kerestünk, akiket a baráti körünkben találtunk meg. Gyakorlatilag 12-14 kreatív emberrel, az Egon és Dönci című fimmel elindult a munka.
EgriSzín: Mekkora sikert ért el a film?
Magyar Ádám: Itthon nem nevezhető bukásnak, de csak kisebb sikert ért el.Több mint harmincezer ember nézte meg a mozikban, ami a mai magyar filmek között kimagasló teljesítmény. Valójában nagy siker, mert nemzetközi szinten is jól teljesít. A világ számos országában forgalmazzák.
EgriSzín: Mennyire lehet labdába rúgni animációs filmekkel a hazai piacon?
Magyar Ádám: A magyar filmpiacon labdába rúgni semmivel nem lehet. Nagyon nehéz olyan filmet létrehozni, aminek megfelelő nézettsége lesz. Sajnos ezen a téren Hollywood vezet, és velük nem lehet versenyezni. Az ő promóciós költségeik egészen mások, mint az itthoni lehetőségek.
EgriSzín: Magyarországon mennyire van igény animációs filmekre?
Magyar Ádám: Ezt nem tudom megítélni, azt gondolom, hogy az emberek mindig is szerették a jó, színvonalas, látványos rajzfilmeket, és a mi filmünket is ilyennek tartom.
EgriSzín: Mik azok a grafikai megoldások, amik eltérnek a hagyományos rajzfilmtől?
Magyar Ádám: Az Egon és Dönci egy 3D animációs technikával készített rajzfilm, ami eltér a hagyományostól. A műfajon belül is alkalmaztunk egy-két újdonságot, kiemelném a különleges kameramozgatást illetve a textúráknak az érdekes megközelítési módját. Nagyon sajátos képi világa van az egésznek, egy kicsit rusztikus, kicsit anyagszerű, mégis meseszerű és festői.
EgriSzín: Kié volt az alapötlet?
Magyar Ádám: Már régóta tervezgettünk egy animációs filmet és ez a két kis figura szépen lassan megszületett. Mivel az alapkoncepció kész volt, ez tűnt a legpraktikusabb megoldásnak és a legkivitelezhetőbbnek is. Nem gondolkodtunk bonyolult sztoriban, túl sok szereplőben, tulajdonképpen az évekkel ezelőtti ötletet elevenítettük fel.
EgriSzín: Mekkora a költségvetése egy egész estés rajzfilmnek?
Magyar Ádám: Viszonylag magas költségvetése van, hiszen a technológiai háttér nagy igényeket támaszt. Elég komoly számítógépparkról és szoftverekről beszélünk. Konkrét összegeket nem akarok említeni,de annyit elárulhatok, hogy ennek a filmnek a költségvetése töredéke a Magyarországon készülő animációs filmek költségének. Ez nagyon alacsonynak számít, és ebben benne vannak a produceri pénzek és a saját források is. Egy kicsit a garázsprojekt mintájára indult, és most a film végére elmondhatjuk magunkról, hogy komoly animációs stúdióvá nőttük ki magunkat.
EgriSzín: Milyen út vezet az ötlettől a megvalósulásig?
Magyar Ádám: Kell egy alapos előképzettség. A film úgy indul, hogy az alapötletet forgatókönyvben kidolgozzuk, majd utána képes forgatókönyv készül belőle. Később elkészülnek a modellek, szereplők, hátterek, amik bekerülnek a virtuális térbe, ahol mozgatni lehet őket. A számítógép végzi el azt a folyamatot, ami a végleges mozgóképhez vezet.
EgriSzín: Mik a jövőbeni tervek?
Magyar Ádám: Több ötletünk van, de ezeket el kell halasztanunk, mert igen magas költségvetésben gondolkodunk. Ilyen kis stúdió nagyon kiszolgáltatottá tud válni egy filmgyártási folyamatban. Egyenlőre azon dolgozunk, hogy a következő filmnél ez a kiszolgáltatottság ne lépjen fel.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.