Csapadékgondok

Posta Marianna 2008.06.18.00:00

A Sertekapu - Baktai - Hatvanasezred úti csomópontban már évek óta visszatérő probléma a csapadékvíz elvezetés. Ennek oka, hogy egy - egy nagyobb esőzés során a Hajdú - hegyről illetve a fenti területekről az Epreskert, Baktai, Laktanya út környékéről nagy sebességgel és nagy mennyiségben érkezik le a csapadékvíz erre a szakaszra.

Csapadékgondok

Posta Marianna 2008.06.18.00:00

Hirdetés

Csapadékgondok

Posta Marianna 2008.06.18.00:00

A csomópontban található kis méretű árkok kis átereszekkel nem tudják a lezúduló vizet elvezetni. Ennek köszönhető, hogy a csapadékvíz a kicsit laposabb területen szétterül és a közúton, járdán, zöldterületen szabályozatlanul folyik kárttéve egy-egy magáningatlanban és közterületen is. Eger önkormányzata több éve próbál megoldást találni a problémára. Már 2006-ban elkészült az erre vonatkozó műszaki terv és az engedélyeztetés is megtörtént - mondta el Kiss Zoltán a Főmérnöki Iroda munkatársa. Kisebb vízrendezésre 2007-ben két pályázatot nyújtottunk be. Az egyik a Sertekapu utca, a másik a Szüret utcai csapadékvíz rendezési problémáira kívánt megoldást nyújtani - folytatta beszámolóját a szakember.

Mindkét pályázatot elfogadta a Magyar Államkincstár és a Regionális Ügynökség, viszont forráshiányra hivatkozva csak a kisebb költségigényű Szüret utcai beruházást tudták támogatni. 2007 - ben az Önkormányzat elvégezte ezeket a munkálatatokat. Kiss Zoltán hozzátette, mivel kiemelt beruházásként kezelik a vízrendezés problémáit, ezért idén csak egyetlen, kisebb vízrendezési pályázatot nyújtottak be, mely a Sertekapu utca csatornarendszerére vonatkozó tervet jelenti. Az erre a területre koncentrálódott műszaki munkálatok a 25-ös számú út tengelyétől, a befogadó csatornától indulnának. Az utca páratlan oldalára egy zárt csapadékcsatornát terveznek, amely a Sertekapu utcán át egészen a Hatvanasezred utcáig vezetne. A Hatvanasezred utcára is terveznek egy rövid ágat a csapadékcsatornából, illetve szintén egy rövid ág vezetne föl a Baktai utcán át az Epreskert utcáig. A beruházás a zártcsatorna építésén, a víznyelők telepítésén kívül a patkaszegély illetve a zöldterületrendezést is magába foglalja az érintett területeken. Kiss Zoltán elmondása szerint a Baktai és Epreskert út sarkán lévő buszmegálló felújítása is szükséges velejárója lesz a munkálatoknak, mivel az alatta lévő csatornarendszert is fel kell bontani és nagyobb átmérőjűre kell cserélni.

Az önkormányzat májusban nyújtotta be a Sertekapu – Baktai - Hatvanasezred úti csomópont csatornázására vonatkozó pályázatot. A döntés július második felében várható. Amennyiben kedvező elbírálásban részesül a tervezet, szeptemberben elvégzik a munkálatokat.

Egerben nemcsak ezeket a területeket sújtja az égiháború okozta vízözön. Nagy problémát jelent a Tetemvár és a Vécsey - völgy úti csapadékvíz elvezetése is. Kiss Zoltán elmondása szerint az ezen a területen megvalósítani kívánt munkálatokat is előkészítették és uniós forrásokra is pályáztak. A tervek szerint, a Tetemvár – Vécsey-völgy úti csapadékelvezetés az Eger - pataktól a Tetemvár úton és a vasúton keresztül a Vécsey-völgy úton át egészen a Nagyeged utcáig tartana. Kiss Zoltán szerint ez a beruházás körülbelül 630 millió forintot igényel. A kiírt pályázat maximálisan elnyerhető összege viszont 500 millió forint. Ha sikerülne ezt a beruházást megvalósítanunk, akkor is több mint százmillió forint önköltséget kell vállalnia az önkormányzatnak - mondta el a Főmérnöki Iroda munkatársa.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.