Esélyt!

A társadalmi feszültségek enyhítéséért

Holló Miklós 2008.06.18.00:00

2005 októberétől létezik Egerben az Esélyek Háza, amely egy országos hálózat részeként, mint esélyegyenlőségi koordinációs iroda működik. A program célja, hogy csökkentse és megelőzze a hátrányos megkülönböztetést, segítse a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját.

Esélyt!

A társadalmi feszültségek enyhítéséért

Holló Miklós 2008.06.18.00:00

Hirdetés

Esélyt!

A társadalmi feszültségek enyhítéséért

Holló Miklós 2008.06.18.00:00

EgriSzín: Milyen Társadalmi igény hívta életre az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot?
Jakab László: Az európai normákhoz való alkalmazkodás hívta életre. Az első Esélyházat 2004-ben hozták létre Debrecenben, majd Nyíregyházán és Miskolcon. Nem volt kidolgozott formája és ahogy a különböző minisztériumok a különböző koncepcióknak, elvárásoknak próbáltak megfelelni, az igényeknek megfelelően fejlesztették tovább a hálózatot.
EgriSzín: Mekkora az országos elterjedtsége?
Jakab László: Az egri Esélyek Háza tizenharmadikként 2005 októberében nyílt meg. Az idén márciusban már teljes országos lefedettségről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy 19 Esélyház a megyékben, és egy a fővárosban van.
EgriSzín: Hogyan működik a Hálózat?
Jakab László: Az Esélyházak a szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumhoz tartoznak, az állami támogatást ők biztosítják az irodák részére. A szakmai irányítást átruházták a megyéknek, ami azt jelenti, hogy a megyei önkormányzatok döntik el hogyan és kikkel működtetik az irodákat. EgiuSzín: Kikkel foglalkozik az Esélyek Háza?
Jakab László: Eredendően hat célcsoportot jelöltünk meg, ezek a fogyatékossággal élők, a gyerekek, a nők, a roma származásúak, a hátrányos helyzetű térségekben élők. Az ő ügyeikkel, segítésével, támogatásával kellene foglalkozni, de ha esélyteremtésről beszélünk, akkor ez szinte a teljes lakosságot érinti.
EgriSzín: Hogyan tud megfelelni a társadalmi elvárásoknak?
Jakab László: Ez egy nagyon fiatal szervezet, a társadalmi igények változásával alakul a működési koncepciója. A hálózat nem hatóság, nem tud bírságolni, intézkedni és nem is egy pénzosztó iroda, ami segélyekkel tudná enyhíteni azokat a feszültségeket, amelyek egy családnál vagy emberek között kialakulhatnak.
EgriSzín: Milyen módszertani feladatokat lát el az iroda?
Jakab László: Hosszú évek óta jól működő jogsegélyszolgálatot biztosítunk megfelelő segítséggel heti, kétheti alkalommal. Emellett létezik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Ha valaki úgy érzi, hogy joghátrányt szenved, akkor nekünk hivatalból az ő problémáját ehhez a szervezethez kell továbbítani és ha ez megalapozott, akkor ők a bíróság előtt is képviselik a hozzánk forduló emberek érdekeit. A harmadik ilyen érdekképviseleti lehetőség a most kiépülő Esélyegyenlőségi Ombudsmani Hivatallal való kapcsolat.
EgriSzín: Hogyan kommunikálnak a célcsoportok és a nagyközönség felé?
Jakab László: A feladatok közé tartozik az esélyegyenlőség problémájának megjelenítése társadalmi fórumokon, ami kulturális, szórakoztató, ismeretterjesztő programokban nyilvánul meg. A közönség kiállítások, színpadi előadások, koncertek, bemutatók keretében is találkozhat a hátrányos helyzetű csoportokkal. Igyekszünk segíteni abban, hogy megtanulják saját magukat definiálni, menedzselni és ehhez különféle tréningeket rendezünk tanácsokkal, információkkal látjuk el az érintett civil szervezeteket.
EgriSzín:Van esély arra, hogy a hátrányos helyzetűek teljes értékű életet élve integrálódjanak a társadalomba?
Jakab László: Az egymás elfogadására irányuló készségek kialakítását már gyerekkorban el kell kezdeni. Van egy „Befogadó” című programunk, ahol egészséges és sérült gyerekeknek a közös foglalkoztatása történik. A gyerekek képesek egymás elfogadására, segítőkészek, megvan bennük a tolerancia.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.