Száznap magány - Vágner Ákos polgármester szélmalom sarca

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.„ – jelentette ki a polgármester a költségvetési stratégiai dzsemborin. Ez volt az a formabontó összejövetel, ahol megtörtént a képviselők és a lakosság szembesítő paráztatása a 4 milliárdos fűkaszával. Mondjuk, ha a polgármester belegondol mondata jelentésébe, akkor az „az utolsó utáni pillanat” azt jelenti, hogy a folyamatot már nem tudjuk megállítani, mivel elmúlt az a pillanat (az utolsó), amikor ezt megtehettük volna. Persze továbbra is kérdés, hogy mik is azok a folyamatok, amiknek a megállítását már nem tudjuk megejteni, de mégis összejöttünk miattuk. A mindent elsöprő erő versus leküzdhetetlen akadály dilemmát ráadásul névszerinti szavazásban döntötték el.

 
 

Száznap magány - Vágner Ákos polgármester szélmalom sarca

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.„ – jelentette ki a polgármester a költségvetési stratégiai dzsemborin. Ez volt az a formabontó összejövetel, ahol megtörtént a képviselők és a lakosság szembesítő paráztatása a 4 milliárdos fűkaszával. Mondjuk, ha a polgármester belegondol mondata jelentésébe, akkor az „az utolsó utáni pillanat” azt jelenti, hogy a folyamatot már nem tudjuk megállítani, mivel elmúlt az a pillanat (az utolsó), amikor ezt megtehettük volna. Persze továbbra is kérdés, hogy mik is azok a folyamatok, amiknek a megállítását már nem tudjuk megejteni, de mégis összejöttünk miattuk. A mindent elsöprő erő versus leküzdhetetlen akadály dilemmát ráadásul névszerinti szavazásban döntötték el.

 
 
 
 
 

Száznap magány - Vágner Ákos polgármester szélmalom sarca

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.„ – jelentette ki a polgármester a költségvetési stratégiai dzsemborin. Ez volt az a formabontó összejövetel, ahol megtörtént a képviselők és a lakosság szembesítő paráztatása a 4 milliárdos fűkaszával. Mondjuk, ha a polgármester belegondol mondata jelentésébe, akkor az „az utolsó utáni pillanat” azt jelenti, hogy a folyamatot már nem tudjuk megállítani, mivel elmúlt az a pillanat (az utolsó), amikor ezt megtehettük volna. Persze továbbra is kérdés, hogy mik is azok a folyamatok, amiknek a megállítását már nem tudjuk megejteni, de mégis összejöttünk miattuk. A mindent elsöprő erő versus leküzdhetetlen akadály dilemmát ráadásul névszerinti szavazásban döntötték el.

 

A métely forrásai

 

  1. Az ellenzék szerint minden rossz okozója a tolvaj, korrupt és kapzsi Orbán-kormány, amely most az egriek megsarcolásával fizetteti meg a sajátlábon élősködők habzsi-dőzsijét. Domán Dániel (Kétfarkúak) és Pál György (Baloldal) számokkal mutatták be, hogy a kivetett szolidaritási adó, és a gépjárműadó, valamint iparűzési adó elvonásai okozták a város kivéreztetését. Ezen még rontani fog Trump is, hiszen padlóra küldi a német autóipart, amitől az egri munkahelyek és adóbevételek nagyban függenek.

  2. A Fideszes képviselők szerint maga Orbán hozta el a Kánaánt, amit aztán az előző rettenetes városvezetés mocsárrá változtatott, és most ebben az ingoványban vergődik ez a lápoktól ölelt kis bokrétája az Isten kalapjának. De most erősek leszünk és eldöntjük, hogy melyik kezét harapjuk meg a belénk kapaszkodóknak, melyik lábát vágjuk le a minket tartóknak. (Apró érdekesség, hogy lényegében a Fidesz és az ellenzék dac-koalíciója „vezette” az elmúlt öt évben a várost, hadakozva a korábbi polgármesterrel és egymással.)

  3. A polgármester bátran és világosan képviselte az ülésen azt az álláspontot, hogy ez a 4 milliárdos lyuk egy sorcsapásszerű adottság. Vágner Ákos (Fidesz) egyértelművé tette, hogy alkalmazkodni szeretne a kormányzat politikájához, ami azért is meglepő, mert mostanság nemigen lehet kormányzati politikáról beszélni, hacsak a szabadesést, mint akrobatikus mutatványt nem tekintjük annak. „Nem gondolom, hogy az Egerben kialakult helyzetért a Kormány lenne a felelős.” – jelentette ki ellentmondást nem tűrően. A felületes szemlélő még azt hihetné, hogy az egri polgármester nem a városért kíván küzdeni a kormánnyal, hanem a kormányért kíván küzdeni a várossal szemben. Szerinte a Fidesz sarcpolitikája megingathatatlan realitás, azt el kell fogadni. Jobb, ha meghúzzuk magunkat és a nadrágszíjat.

 

Kétszer vág, egyszer mér

 

Mivel az összejövetel műfajilag nehezen érthetőre sikerült, ezért több furcsaságra is figyelmesek lehettünk. Az egyik, hogy a polgármester szűkebb köre névszerinti szavazást kért az egyébként meglehetősen légies határozati javaslatokról. Ennek nyilvánvalóan az lehetett az oka, hogy nem bízik a Fidesz frakció lojalitásában, és hűségesküt vár, hogy végig mennek vele a racionalizálás (jelentsen ez bármit is) rögös útján.


Akik végignézték a közgyűlést, azok láthatták, hogy az intézményvezetőket lényegében a saját működésük kereteivel sem tisztában levő, inkompetens vezetőknek tekintette Vágner polgármester úr, ami jól rímel azokra a híresztelésekre, hogy vehemens „menedzserszemlélet” uralkodik a városházán. Ez persze a közigazgatás korábbi kiskirály vs. császár felállásához képest durva gyomrost jelent a közszolgáknak. Van is zsörtölődés.

Vágner Ákos (Fidesz) szerint igen jól mennek a dolgok, mert ezt a hangok is elmondták neki vállalkozók formájában egy adózói összejövetelen. Egy kis probléma azért akad, hogy nincs elég munkáskéz. Talán Németországban és Angliában kellene keresni. Szóval dübörög az egri gazdaság.


A 4 milliárdos hiány, persze lehetne 20, vagy 30 milliárd is, mert ez egy megrendezett terv alku peep show volt, ahol a cégek és az intézmények megmutatták mennyi kellene, hogy normálisan működhessenek, a polgármester meg igazolta velük, hogy ebben a struktúrában csaknem minden fillér kidobott pénz. Például a Városgondozásnak másfél milliárd kellene, de jó, ha 500 milliót kap. Nagy a baj, nagy a baj, nagy a baj. Az egrieknek be lett mutatva.

 

Mindenki mondja el, hogy mit gondol, de azért mindennek van határa

 

Jól példázza a polgármester tűrőképességét, hogy amikor már zavarta a sok „felesleges hozzászólás”, akkor hirtelen korlátozta a „korlátnélküli vitát”, úgymond azért, mert ő ennek nem látja értelmét, mert „beszélgetéssé fajult”. Majd egyszer csak megörült, hogy „végre beszélgetünk”. Nem csoda, hogy összezavarodtak a beszélgetéspárti és -ellenes képviselők.

Ez a száz nap láthatóan nem volt elegendő Vágner Ákosnak (Fidesz) tisztába jönni a cégvezetés és a városvezetés közötti lényegi különbségekkel. Ez persze bocsánatos bűn, mert nem lehet könnyű egy észszerűen működő világból egy bizánci típusú irracionális aknamezőre váltani. Taktikai és stratégia kihívásokkal küzd, miközben folyamatosan bizonygatnia kell, hogy nem egy odalökött báb.


Polgármester úr láthatóan azt gondolja, hogy a többségi felelősséget nem a többségnek, hanem minden képviselőnek viselnie kell. Azaz, azok is rúgjanak egyet mondjuk a könyvtárba – szigorúan Eger érdekében –, akik ezt nem szeretnék. A polgármester láthatóan leragadt az „Eger érdeke” mantránál, kísértetiesen rímelve a bukott városvezetés által évekig szajkózottakra. Pedig nincs olyan, hogy „Eger érdeke”. Az egrieknek vannak különböző érdekeik, amelyeket képviselőik útján igyekeznek érvényesíteni, összehangolni. Aztán a többség egy liberális demokráciában dönt, mégpedig úgy, hogy lehetőleg a kisebbség érdekei a legkevésbé sérüljenek. Így tudunk békében élni egymással. Márpedig azt azért lehet látni, hogy Eger új polgármestere azzal tisztában van, hogy csak a békesség hozhatja el a nyugodt munkát, ami gyarapodáshoz, és sikerhez vezet. Csakhogy aki Eger érdekére hivatkozik közgyűlési vitán, az nem akar mást, mint Eger ellenesnek bélyegezni azokat, akik nem értenek vele egyet.  Eger érdeke csakis a városon kívüli érdekekkel szemben értelmezhető, például a kormány és az egyház várost fosztogató politikája Eger ellenes. Eger érdeke, hogy füstmentes ipar telepedjen a városba. Eger érdeke lenne, hogy legalább az első száz gimnáziumban legyen egri etc.


Bár az látható, hogy Vágner Ákos (Fidesz) ülésvezetése kísértetiesen hasonlít egy kft. főnök-beosztott meeting észosztására, az mindenképpen dicséretes, hogy a polgármester nyílt vita tárgyává tette a terv alkut. Bár a kereteket nem sikerült tisztázni, a dolog megrendezettnek tűnt, de az látszott, hogy szeretné, ha átlátható lenne a helyzet, mindenki érthetné, hogy mire is megy el és honnan jön a közös pénzünk. A falra történő ördögfestést kicsit túltolta, mert hite szerint az ambiciózus terveihez kell ez a katasztrófa sújtotta város imázs.

 

Kétszer vág, egyszer sem mér

 

Persze eddig bőven öntött ki gyereket is a fürdővízzel. Konkrétan a nyári táboroztatás, az Egri Ifjúsági Zenei Program, de még a várigazgató egrieket csesztető sétajegy döntése is ide tartozik. Ez az az eset, amikor a vár vezetése azért kér az eddigi nulla forint helyett 1200 forintot az egriektől, hogy az Almagyarról lesétáljanak a váron át vezető úton a városba, mert „…a vár területén keresztülhaladó egri látogatók száma az elmúlt években jelentősen és folyamatosan csökkent”. Értsük jól: eddig ingyen alig akartak sétálni, és a várigazgató most azt reméli, hogy 1200 forintért ehhez kedvet kapnak. Mivel nem nehéz megjósolni, hogy ez a várakozás nemigen fog teljesülni, marad az egyetlen kézenfekvő magyarázat, hogy az intézményvezető mindössze az egriek csesztetésében volt partnere a polgármesternek (vagy fordítva). Esetleg sima inkompetencia minősített esete forog fenn, ami előrevetíti, hogy a polgármester ésszerűsítési törekvései az agyatlanság síkos mezején fognak elhasalni.


Mindennek persze ad egy kis vajszínű árnyalatot, hogy nem magukon kezdik a megszorításokat, hanem az egri gyerekeken, óvodákon, sétálgató öregeken, míg a saját fizetésük megduplázódott, a hivatal veszi fel a hivatalnokokat, a Párt teszi be az embereit közpénzes állásokba.

 

 

Igen, Mordor küldött, de nem úgy

 

Az egy érdekes kérdés, hogy meddig gondolja, gondolhatja Vágner Ákos, hogy nem vesz tudomást arról a puttonyról, amit a székkel együtt kapott, és amelyikből Orbán Viktor, Rogán, Lázár, Tiborc, Bese atya és a többi kedves arc néz farkasszemet az egriekkel. Mivel az indulása is a kiszivárgott felvételek tanúsága szerint a Fidesz politikai komisszárjainak döntése volt, a győzelme a szétvert politikai struktúra (a politikai váltógazdaság eltiprása) eredménye, társadalmi támogatottsága pedig kirívóan alacsony, ezért olyan sokoldalú présben kell helytállnia, ami még egy stabil rutinos politikusnak is gondot okozna. A pénztelenség, az elutasított Fidesz, a kontraszelektált többségi képviselők, a szellemileg és anyagilag lerohasztott intézményrendszer és cégháló, és a pártvezetés terrorja bőven semlegesítik az ellenzék kontroljának hiányát.


Az látszik, hogy a polgármestertől nem idegen szimbolikus gesztusokat tenni a hatalom ideológiai elvárásai felé. Csápol az első sorban a misén, papot hív, hogy megszenteltesse a Városházát, egyházi összekötőt finanszíroz, szó nélkül kifizet a Fideszes sport szotyisoknak 55 milliót a csapatuk támogatására. Csak akkor nagylegény, ha nem a nagyfiúkat kell elküldeni a búsba. Mentségére legyen mondva, ez bizonyos kultúrkörökben kezdetben érthető, hogy az újonc a gyufaárus lányt fejeli le bemutatkozáskor, nem a kidobó embert. Most, hogy kezd körül nézni, és értesítették róla, hogy van Államháztartási törvény és egyéb jogszabályok, kicsit olyan, mintha 10.000 méter magasan nyomnák a kezébe az Airbus for Dummies könyvet. Egyelőre nincs okunk feltételezni, hogy a polgármester ne tanulna gyorsan. Próbál higgadtan, okosan érvelni, aminek varázsát néha elrontja a kezében villódzó bikacsök. Majd kiderül, hogy mire jut.


Addig pedig az ördög a részletekben lakik. Méghozzá elég jól.

A közgyűlés:

A közgyűlés

 

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!