A pedofil kuki-gate
2021.06.05.10:55
Váratlan helyről kapott hátszelet az egri és országos közhőbörgés. Néhány lelkes egri polgár úgy érezte, hogy az Egri Csillagok Vicuskáját és Gergőjét érdemes lenne bronzba öntetni és mint egy kis ékszert átnyújtani az egri publikumnak. Az elhatározást tett követte, a tettet pedig hisztéria. Bussines as usual.
A pénz
A mű közadakozásból jött össze, évek munkájával. Nem olcsó mulatság egy ilyen bronzszobor, nem is ajánlanám senkinek, hogy a gipsz kertitörpéjét effélére cserélje, mert a cech elég húzós. Vicuskáék esetében tíz milliós volt a számla. Anyag, művész, terep és az apró. Meg rengeteg önkéntes munka. Persze a sok tevés-vevés még nem érdem, ha az elvégzett meló a végén silány. Itt azonban erről szó sincs. A szoborral az történt, ami egy alkotással a legjobb dolog lehet: szóbeszéd tárgya lett.
A mű
A mű kétségkívül szokatlan. Érdekes – mondaná bármelyik Rejtő hős. A gyermekek akcióban vannak, éppen menekülnek a gonosz török elől, aki rajtakapja a meztelenül fürdőző csöppségeket. Az író már az elején érezteti, hogy itt egyébként illetlenség polgári esete forog fenn, mert sietve szögezi le, hogy „Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják.” Már a szobor alapvetése is prűd mentegetőzés.
A megvalósításban semmi nem ideális és idealizált. Nem kis kövér angyalkák néznek derűsen a jövőbe, nem a szépség és az illem cukormáza fed itt kis barokk puttókat. Igen, a Gyűrűk Ura Gollamjára hasonlít Gergő, míg Vicuska rémülete bármelyik horror trailerbe elmehetne nyitóképnek.
A helyszín kifejezetten béna, de úgy tűnik Eger nem a szoborelhelyezési képességéről ismerszik meg. A lépcsőre ragasztott babakocsifeljáró, majd a Kindertojás játékok technikai talapzatát idéző bronzpaca egyértelműen jelzi, hogy nem egy eisensteini lépcsőjelenetbe komponálta a művész a szobrot. Lejjebb a patak szélére, ahol értelmet nyer a kompozíció, ám állítólag a hatóságok ott nem látták volna szívesen. A szobor lendületes, kifejező, izgalmas munka. Csak hát ott a fütyi.
A kuki-gate
Kár lenne tagadni, Gergő fütyije dominánsra sikeredett. Ahogy Michelangelo Dávidjánál a picinységet hánytorgatják a háborogni vágyók, úgy Gergő esetében a merész méret, a büszke hegyesség szemet vonzó erőssége dobta le a az ékszíjat azoknál, akik kiborulni járnak a közterekre, beleértve a közösségi médiát is. A meztelen gyermekek látványának illendőtlenségétől a pedofil zarándokhely rémképéig deliráltak iszonyú jövőt az ilyesmit szakmányban delirálók.
A valóság
A valóság az, hogy emberemlékezet óta nem került közadakozásból műalkotás Eger tereire. Ha meg már zsánerszobor, akkor jobb, ha ilyen, amibe beleakad a közönség ítélőkéje. Amióta átadták, rengeteg egri és turista keresi fel, fényképezi és alkot róla véleményt.
Szóval a mű siker. Nem a sok kritika ellenére, hanem pont amiatt. A jövő pedig kiszámíthatatlan. Elképzelhető, hogy Gergő fütyköse úgy jár majd, mind Hadik András lovának hímtagja, és mondjuk érettségi előtt az egri diákság kifényesíti azt, szerencsehozás céljából. Remek lenne, ha kerülne még legalább három-négy Vicuska-Gergő páros a város különböző pontjaira, így attrakciót és programot képezve az osztálykirándulás-turizmus résztvevőinek. Ésatöbbi.
Ám a legfontosabb, hogy az egriek örüljenek, mert nem csak egy alkotással lett gazdagabb a város, hanem a polgári mozgolódás és a közösségi áldozathozatal szép példájával is.
