Vége a kurta szoknyának
Egyetem a perselyben
Fő az egri érsek feje
Hiánypótló beruházás emeli tovább az egyház ingatlanjainak fényét Egerben. Végre igazi oszlopcsarnoka lehet a városnak, amely fájó hiánya eddig nyugtalanná tette a városlakókat. A bazilika unalmas hátsóját igyekszik feldobni a korszerű beton együttes, amely nem csak hogy szép, de még posztamensül is szolgál a raktárkészlet szobrainak. Így áll piedesztálra a pompa Egerben. Sokat dolgoztak ezért Európa polgárai és sokat nélkülöznek emiatt a magyarok, de a pénz most is jó helyre került.
Sőt, folyamatosan kerül, hiszen se szeri se száma a döntően közpénzen csinosodó-épülő egyházi ingatlanoknak városunkban. Mert fussa. A templomok milliárdos kozmetikázása mellett épül óvoda, szépül papnevelde, paplak. Ilyen fényes szépség nemhogy a híveket, de még az egri egyetem vezetését is természetszerűen vonzza. Így eshetett meg, hogy a friss rektor felajánlkozott az egri érseknek, hogy nőjön már végre össze az, ami összetartozik, és legyen végre egyházi egyetem az állami helyett Egerben. Bár Barkóczy Ferenc, kinek nevét az az utca viseli, amely felé az oszlopcsarnok hivalkodik, és aki az universitas ötletének megálmodója volt anno, már egyszer sikeresen megakadályozta, hogy utódja, Eszterházy püspök egyetemet alapíthasson. Állítólag Barkóczy volt, aki Mária Teréziát eltanácsolta az egri egyetem engedélyének kiadásától. No, a mai abszolutistával ez meg nem eshet, hiszen a hírek szerint maga Orbán Viktor üzente meg az érseknek, hogy vegyen már át egy négy éve alapított egyetemet az iskolák és óvodák mellé.
Mégcsak nem is ravaszak
A csavaros észjárás ebben az ügyben sem jellemző a szereplőkre. Most azt hagyjuk, hogy a felvilágosodás után évszázadokkal miért érzi úgy egy állam Európában, hogy a helyes út mégis az egyházzal való összebútorozás, hogy a legitimációt a miniszterelnök magától a legfelsőbb képzeletbeli lénytől és annak képzeletbeli barátaitól kell, hogy kapja a nép helyett. A magyar egyházak meg miért gondolják úgy, hogy a hatalomhoz való dörgölőzés nem az elfordulást, hanem az túléléshez szükséges erőt biztosítják nekik. Mindezt akkor, amikor Szent Péter trónján éppen egy emberarcú, konzervatív pápa ül, aki szerint a kamarillázás, a hivalkodás és a pompa helyett az egyháznak ismét a vigasz forrásává kellene válnia.
Ez a szédületes időutazás a múltba szükségszerűen vezet a liberalizmus, a demokrácia, a felvilágosodás, a kereszténység tagadásához és a tribalizmus, a törzsiség (megénekelve: egyvérbőlvalóság) ősfasiszta eszméjéhez. Ez a zuhanás nem új és nem is ritka a történelemben, hiszen a zsarnokság szükségszerűen terelődik újra, meg újra erre az útra. Tudjuk mi a vége.
Miközben az államegyház, oszlopcsarnokkal dőzsölve hergeli az embereket, aközben az egyházállam utat mutat: ha nem akarjátok, hogy az iskoláitok úgy nézzenek ki, mint a Dobó, a Szilágyi toldozott-foldozott épületei és eszközparkja, akkor irány az egyház. Óvodától egyetemig. Mert elképzelésük szerint a világ úgy működik, hogy az iskolába bemegy a hitetlen konzumidióta és kijön a mélyen hívő konzumidióta. És persze nem az a helyzet, hogy a hívek, vagy a Vatikán fenntartja ezeket az intézményeket, hanem éppen hogy az adófizetők pénzéből kapnak többet, mint az állami iskolák. Az EU-tól kapott milliárdok pedig amikor pilonná, vagy paplakká válnak, akkor egy harmadik ország, a Vatikán könyveinek főösszegét csinosítják.
De mit hisz a pompa-vonzott rektor?
Azt fel lehet fogni, hogy az Orbán rendszerben minden a haszonról és a hatalomról szól. Minden áru és termék. Lehet eszme, mumus, autópálya, vagy betonvár, egy célt szolgál: harácsolni és bebetonozódni, hogy lehessen újra harácsolni. Amikor Orbán Viktor az egyetem átadását ajánlja az érseknek, akkor szimplán lelkekkel seftel, mert tudja, hogy a valóság és a filmipar nagy konkurencia a sztoripiacon. Már nem kell félhomályban derengő áhitat a laposföld, az 5G és a Kung fu vírus elhallgatott igazságát prédikálni. Azt reméli – nem alaptalanul –, hogy a szószékek óriásplakátok lesznek az ő képével, az egyházi iskolákban végzettek pedig megbabonázott szavazógépek. S persze azt is reméli, hogy a Karol Józef Wojtyła úrnak ígért küldetését, Európa és a nyugati világ visszahódítását az inkvizíció mesefigurákat hirdető ítészei számára is végre beteljesítheti. Természetesen ezt a jópofaságot is a szekularizált Európával kívánja megfizettetni. A magyar klérus főpapjai meg ráéreztek a hatalom ízére. Jobb kiszolgálva lenni, mint szolgálni. Egerben parkot, teret, szobrot neveznek el és emelnek lépten-nyomon magukról, maguknak. Egy aprócska egyetem pont befér a sekrestyébe.
Csakhogy
Amikor azzal érvelnek az egyetem döntnökei, hogy a túlélés (lásd Fidesz alapítványba átjátszás elkerülése) érdekében még az „ördöggel is cimborálnának”, akkor azt felejtik el, hogy pontosan az ördöggel cimborálnak. Na, nem a katolikus egyház az ördögi, hanem a saját rövidlátásuk. Amikor a függetlenségüket féltik, akkor néhány alacsony teljesítményű provinciális kistyúk és -kakas szemétdomb féltése áll a háttérben. Tudják milyen az, amikor a politbüro Eger alá hajtotta Gyöngyös, Sárospatak, Jászberény intézményeit. A pozícióikat féltik, nem az egri egyetemet. Ezért rohant már az előző vezetés is az egyházhoz, és ezért pitizik a mostani is.
Igen ám, de ez azt mutatja, hogy képtelenek más rendszerben, szabad, független egyetemi létben gondolkodni. El sem tudják képzelni, hogy az orbáni világ egyszer véget ér. Pedig nyilván véget fog. Akkor a vidnyánszkyk, vargajuditok és egyéb komisszárok mennek a levesbe, az alapítványoktól visszakerülnek az egyetemek méltó helyükre, a köztársaság autonóm intézményei közé.
Na, akkor lesz egy kis gond az egri egyetemmel, mert az már akkor egy külföldi állam leltárában szerepel. Nem lesz könnyű visszapiszkálni onnan. Meg az is lehet, hogy a fiatal IV. köztársaságnak nem is lesz ez az érdeke. A szekuláris állam finanszírozza majd az állami iskolákat. Aki saját iskolát akar, az adjon rá pénzt is. Nem nehéz kitalálni, hogy az egyházi kiváltságok az oktatás finanszírozásában is el fognak tűnni. Ez nem valami utópia, hanem a hajlításmentes európai szekuláris valóság.
Ebből aztán az következik, hogy hosszútávon azok lehetetlenítik el az egri universitas ideáját, akik most a papok szoknyája mögé bújnának.
Persze ne zárjuk ki a lehetőséget, hogy egy szépséges új kanonoksor, néhány Salamon tökeként fénylő újra rezezett templomtorony és a szemet gyönyörködtető hátsókerti oszlopsor elementáris vonzerőt gyakorol emberek tömegeire. Így aztán az eklézsia olybá ki lesz tömve egyházi adóval, hogy reverendazsebből fizeti ki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fenntartását.
Esterházy már húzott 19-re lapot 1774-ben. Akkor nem jött be. Ezért aztán utódai most újra megpróbálják.
Pontosabban - a zeitgeistnek megfelelően - 20-ra húznak lapot, mert az menőbb.