Kezdődött Oroján frakcióvezető úr erőteljes antréjával, amely most is meghitt évődéssé fajult a Mirkóczki polgármester úrral űzött duettjeiben. A Fidesz egri frakcióvezetője nyilván ugyanazt a tenyérbemászás szakot végezte valamelyik káderképzőben, amit oly sok eldobható gulyás, rétvári, rogán abszolvált. Csakhogy van Egernek egy titkos fegyvere, Mirkóczki Ádám polgármester úr, akit patkóban kovácsoltak, és nem az árvalányok kuglófiskolájában tanulta a debatőrvívást, úgyhogy mindig kapható egy kis politikai testedzésre. Olyan könnyedséggel nyitja a bicskákat Oroján úr és tsai zsebében, oly élvezettel hecceli őket, hogy a Fidesz frakció már messziről is egy szurikáta farm aggódó őreire emlékeztet. Inszinuál, szivárogtat, sejtet és egyáltalán: elképesztő érvkészletet képes folyosói és telefonos magánbeszélgetésekből kovácsolni. A fideszes kommunikáció, aminek ez e technológia lenne az alapja, a bokájáig sem ér. Kétségtelen, hogy Eger közgyűlésének szórakoztatóipari funkciója csúcsra van járatva, és akik imádják a tragikomikus lemming csetlés-botlást, most remekül szórakoznak.

Nyüzsögnek Fotó: CC

Na ilyen előzmények után ugrottak neki Blaskó direktor úr ügyének, aki maga a kétlábon járó bizonyíték a remény színházának működési modelljére.

A helyzet

A helyzet az, hogy Blaskó úr megbízása lejár. Blaskó Balázs regnálása alatt az egri színház nem csak a térképről tűnt el, hanem komoly mentális kockázatot vállalt, aki kitette magát a kép és hanghatásainak. (Kivétel: tánctagozat) Az igazgató úr remek politikusként közös nevezőre hozta a fideszes Teátrumi Társaság és a világias Magyar Színházi Társaság műértő tagjait. Nem a nemzeti színjátszás ékkövéért kellene harcba trombitálnia a véderőket most Vidnyánszky úrnak és csatolt ezredeseinek, hanem egy kvázi közmegegyezésen alapulóan kínos minőség védelmében. Már csak az az egri közgyűlésben ücsörgő hét pártkatona tudja röhögés nélkül a kamerába mondani, hogy itt éppen egy érték megy veszendőbe. Pontosabban, csak Oroján frakcióvezető úr stand-up-ja vállalkozott erre. A többiek, és aztán a frakcióvezető úr is, bemondta a bűvös ászt: szerződés szegés!

A szerződés

Amikor tavaly az önkormányzatok jelentős része lerázta a Fidesz hatalmát, akkor Orbánék kármentő üzemmódba kapcsoltak. Ahogy igyekeznek bebetonozni minden kádert a bíróságtól az egyetemekig, úgy tettek a színházak igazgatóival is. Erre egy olyan szerződéses konstrukciót ajánlottak a városoknak, hogy csak akkor adnak pénzt a színháznak, ha egy általuk uralt bizottság mondja ki, hogy ki alkalmas igazgatónak. Az önkormányzatoknak nem volt más választásuk, mint elfogadni a diktátumot, ha nem akarták azonnal bezárni a színházaikat és reménykedni, hogy a bizottság majdan értelmesen fog működni. Ez nyilvánvalóan nem egyenlő felek között kötött oroszlán szerződés volt.

Aztán kiderült, hogy a bizottság nem szakmai alapon dönt, hanem politikai megrendelést teljesít. Ha szakmai bizottságot akartak volna, akkor a felek abban állapodnak meg, hogy jogosítványaikat egy olyan testületre ruházzák át, amely tagjait közösen elfogadva választják ki, mindkét fél szerint elfogadható, független szakemberekből. Nem ez történt, a bizottságban a politikától és a jelenlegi színházvezetéstől függő emberek kerültek, ahol ráadásul az egri többség érdekeit mindössze két fő képviselte hét ellenérdekelttel szemben. Aztán az is kiderült, hogy a bizottság nem szakmai véleményt mondott, nem alkalmasságot vizsgált, hanem egyetlen jelöltet támogatva, lényegében magához ragadta a döntés jogát, elvéve azt a demokratikusan megválasztott képviselőktől. Erre aztán azt mondták az egriek, hogy egy frászt.

A per

A Fideszes képviselők Orbán Viktor „Oszt jónapot” enciklikája alapján komolyan abban reménykednek, hogy az általuk áterőltetett jogi torzókra hivatkozva megvédhetik a védhetetlent, igazolhatják az igazolhatatlant. Szép példa volt erre Oroján frakcióvezető úr érvelése, hogy a jégpályát azért kell felállítani, mert a stadionokban is lehet tízezreknek tombolni. Az egyik hülyeségüket igazolná a másikkal. Így aztán most feljelentik (saját maguknál) és beperelik (egyelőre még nem teljesen saját maguknál) az önkormányzatot színház ügyben, amely per gyaníthatóan Blaskó úr vesszőfutásának levezető köre lesz. Azt remélik, hogy a hivatalok a népfenség elve helyett  a korcs-demokrácia szabályait követik majd.

Mi lesz?

Nos, Mirkóczki Ádám polgármester úr nem gratulált a szavazás végén a kinevezett Szőcs Arturnak. Ezt valószínűleg a négyórás vita hevében felejtette el. Ebben a felejtésben azonban benne van a lehetőség, hogy egy színvonal nélküli színházat egy színház nélküli igazgató vált majd. Mindenesetre nagy kockázatot az egriek nem vállaltak. Ebből a helyzetből csak felfelé visz út.

Az új igazgatónak nem kell senkit lapátra tennie, mert egyfelől maguk kéredzkedtek fel arra sokan, akik a hisztériában, könnyes szemmel petícióztak, meg belementek Blaskó úr kisded támogató játékaiba.

Másfelől a helyzet most úgy áll, hogy Orbán Viktornak meg Vidnyánszky Attilának el kell döntenie, hogy azért nem teszi mellé az állam az egriekkel azonos mértékű támogatását az Egri Gárdonyi Géza színház működtetéséhez, mert nem az ő akarata, Blaskó Balázs kinevezése érvényesült.

 Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a Fidesz azt üzeni Egernek, hogy vagy a mi színházunkat nézitek, vagy nem lesz színházatok. Na, ez azért kemény beleállás lenne, amit egy jó, vagy akár egy középszerű kompániáért még akár be is lehetne vállalni, de Blaskóért valószínűleg csak az egri Fidesz frakciója képes nyuszifület és bohócsipkát aggatni magára.

Előzmény cikkek:

Az egriek saját színházat, a Fidesz saját igazgatót szeretne

Szekunder szégyenérzet, színház és szórólap