olvasónapló Al Ghaoui Hesna: Félj bátran című könyve alapján
Félelmetes dolgok, melyekre nem lehetünk befolyással
Tangó a félelemmel 6/3. rész
Al Ghaoui Hesna: Félj bátran című könyve erre az esetre a megküzdési stratégiát hozza fel alkalmazható módszerként. Ez az egyén erőfeszítése, hogy legyőzze a rá ható külső vagy belső fenyegetéseket. Ezt kétféleképpen tehetjük. Problémafókuszú stratégiát választunk, ha úgy érezzük, aktív cselekvéssel befolyásolhatjuk a történések folyását. Beleállunk a szituációba, kompromisszumos egyezségre törekszünk, vagy elmenekülünk. Akárhogyan is, aktív cselekedettel oldjuk meg a helyzetet.
De olyan események alkalmával, amikre nem lehet ráhatásunk, ott a történések átértékelésével küzdünk meg a félelemmel. Ilyenek például a múltban már megtörtént események, egy terrorcselekmény vagy egy szerettünk váratlan halála. Ezt érzelem-központú megküzdési stratégiának hívják.
A két megoldás közötti szabad választási jogot pedig úgy értékeljük, hogy hatalmunk van.
Csakhogy leginkább átverjük magunkat!
Megtörténik ugyanis, hogy a bátor szembenézés hiánya miatt nem merünk aktív cselekedet révén megküzdeni a szituációval és sokkal kényelmesebb az átértékelési taktikát választanunk. Erre az egyik legismertebb jelenség, amikor nők hosszú évekig élnek olyan párkapcsolatban, ahol testi-lelki bántalmazásnak vannak kitéve, de átértékelve a helyzetet megmagyarázzák maguknak, hogy: „Végül is nem hibáztathatom a férjem, tényleg bosszantóan viselkedtem.”
Mert mi zajlik le?
Elsőként egy félelmetes kérdés:"Mi lesz velem, ha kilépek a kapcsolatból?" és rögtön utána egy vigasztaló gondolat: „ha körülöttem sokan mások is így élnek, ugyan miért én cselekedjek másképpen?!” Ezt felfoghatjuk a probléma elől menekülők sorsközösségének. Ez azt jelenti, hogy nem akarok egyedül lenni ezzel a problémával, és keresek magam körül olyanokat, akik hozzám hasonlóan szintén ugyanígy élnek egy boldogtalan kapcsolatban és azzal igazolom a tétlenségemet.
Ahelyett, hogy a problémafókuszú stratégiát választva aktív cselekedettel faképnél hagyná a palit. De akkor mégis hogyan dönthetnénk helyesen a stratégiai megválasztásakor?
Naná, hogy erre is van egy jó módszer. Körzőt kézbe, rajzolni fogunk!
Hogyan válasszuk meg a helyes stratégiát?
Megoldásként egy új geometriai alakzatot rajzol fel nekünk Hesna. A befolyásolás és aggodalom köreit. Ennek a módszernek a lényege, hogy egy középpont köré rajzolunk egy kisebb és egy nagyobb átmérőjű kört. A kisebbik a befolyásolás köre. Ebbe kerül minden, amire van ráhatásunk. Ilyen például, hogy hol lakunk, mit olvasunk, kik a barátaink, hogyan viselkedünk másokkal… stb.
A külső körbe kerülnek azok a dolgok, amikre nincs befolyásunk, mint például az időjárás, természeti katasztrófák, háborúk, terrorizmus, de ide tartoznak mások rólunk szóló pletykái is, vagy a heti lottó számok… stb. Ez az úgynevezett aggodalom köre.
A módszer lényege, hogy miután ezt az ábrát megrajzoltuk, akkor őszintén válaszoljuk meg magunknak azt a kérdést, hogy mely tényezőkre figyelünk. Azokra, melyek a befolyásolás körében vannak, vagy azokra fókuszálunk, melyek az aggodalom körében vannak, és valójában nincs ráhatásunk. Azaz a mindennapi figyelmünket a háborús hírek, terrorcselekmények, a celebek aznapi tettei, az időjárási viszontagságok kötik-e le? Azok, akik ezekre fókuszálnak (reaktív emberek), a kutatások szerint hajlamosak úgy érezni, hogy az események csak úgy megtörténnek velük, és kevés felelősséget tudnak vállalni az életükért.
Míg a belső körre koncentráló proaktív emberek sokkal inkább készek cselekvő felelősséget vállalni a sorsukért. Az pedig teljes mértékben rajtunk múlik, hogy melyik körre fókuszálunk. És bizony itt is résen kell lennünk, mert mint ahogy a szorongás kialakulásánál leírt gondolatbetörések is elveszik a figyelmünket a jelen eseményeiről, így itt is a minket érő külső ingerek átviszik a fókuszunkat az általunk befolyásolható tényezőkről azokra, melyekre nincs ráhatásunk.
A befolyásolás-aggodalom körének megrajzolása és az, hogy a körökbe mit hova csoportosítunk, egyébként függ attól, hogy az egyén melyik generációba tartozik vagy az, hogy milyen a jelleme, a személyisége. De a lényeg, hogy érdemes ténylegesen elkészítenünk a rajzot és időről időre elővéve felülvizsgálnunk. Itt is igaz a mondás, hogy a gyakorlat teszi a mestert.
Így fogd erősen a csodapajzsod!
Ha már fókuszunk egyszer átállt az aggodalom körére (azokra amikre nincs ráhatásunk), akkor is van egy hatékony eszköz a kezünkben az ezek okozta félelemmel szemben: az információval kapcsolatos egészséges fenntartás, a kételkedés, a kritikus gondolkodás. Hesna a könyvében saját példát hoz arra, hogy több alkalommal a háborús, lezárt övezetekbe beszökve bár valóban sok szörnyűség volt, élőben közel sem volt olyan veszélyes a helyzet, mint ahogy azt a képernyő a nappalinkban mutatja.
Most már egészen biztosan úgy gondolhatja, hogy meg tud küzdeni a félelmével. Tudatosan azonosítja annak forrását, kondicionálja magát hozzá, ráadásul van egy csodapajzsa is amit olyan erősen fog, hogy nem tudják elvenni Öntől és mindezekkel együtt a fókuszát a befolyásolható dolgokon tartja.
Csakhogy, ha társadalmi szinten vizsgáljuk a félelem működését, akkor új, eddig nem ismert mechanizmusok lépnek életbe. Cikksorozatom következő részében ezeknek járunk utána.
a cikket
Al Ghaoui Hesna Félj bátran című könyve alapján írta: Ábry Zoltán
lektorálta: Dr. Csernus Imre
stilizálta: Porcsin Zsolt
...végül csak létrejött a személyes találkozó is. A képek az egri Leonardo Club "SOKSZEMKÖZT AL GHAOUI HESNA-val" elnevezésű rendezvényén készült 2018.02.19.-én.
