Lakhatási feltételek javítása lehet a megoldás az aggasztó munkaerőhiányra

Ezer fő munkaerő hiányzik jelenleg Heves megyében. De ez a szám növekedhet, ha a munkaerő megtartására, az elvándorlás csökkentésére nem adunk megoldást.

A HKIK 2017. február 21-én kibővített elnökségi ülést tartott, melynek központi kérdése a munkaerőpiac helyzete volt. A kamarához sorra érkeznek azok a vállalati megkeresések, melyek a szakképzett munkaerő hiányát jelzik. A helyzet rövid és hosszú távon is cselekvésre sarkallja a szereplőket. Az elnökség ezen aktuális kérdéskört tekintette át a megyei és a városi vezetőkkel, meghívást kaptak a megbeszélésre városi polgármesterek, a megyei közgyűlés elnöke és a megyei kormánymegbízott.

Fotón: Habis László, dr. Pajtók Gábor. Dr. Bánhidy Péter, Nagy Lajos

Heves Megye feldolgozóipari orientáltságú gazdasági szerkezettel rendelkező térsége Magyarországnak. Az elmúlt évek kedvező nemzetgazdasági fordulatainak köszönhetően teljesítménye a megtermelt GDP-t figyelembe véve jelentősen növekszik. Ez a növekedés köszönhető elsősorban a jelentős exportteljesítménnyel rendelkező, nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató feldolgozóiparnak, illetve kisebb léptékben a szintén erősödő kereskedelemnek.

Ma a megye gazdasága újabb megoldandó kérdés elé érkezett. Még korábban a finanszírozás, piaci lehetőségek kérdése szabott gátat a további fejlődésnek, napjainkban a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya veszélyezteti a további bővülést, piaci lehetőségek kiaknázását.

A megye közel 300 ezer lakosának, valamivel több mint egy harmada a foglalkoztatott. Napjainkban a természetes fluktuáción túl az erősödő versenyben jelentkező nyugati munkaerő elszívás, illetve többlet dolgozói igényét a kedvezőtlen demográfiai helyzetre tekintettel az iskolarendszer nem képes pótolni.

A keresleti oldalon hiányzó 2000 fő szakképzett munkaerőhöz képest az iskolarendszer évente kb. 1000-1200 fő frissen végzett fiatal szakmunkást tud biztosítani a vállalkozások számára. Szakember hiány  van főleg a  műszaki, gépészeti szakemberekből,  de a kereskedelem és a turizmus, szolgáltató szektorban is nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

A fennmaradó 1000 fős hiányt a megyei szereplőknek, intézményeknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak együttes munkával más megyén túl élők - és részben külföldiek - idevonzásával kell biztosítani, melyhez a kedvező bérezésen kívül egyéb ösztönzőkkel kell hozzájárulni.

Több lakás  és a lakhatási feltételek további javítása lehet az egyik legjobb megoldás. Több pénzt kell generálni a lakásszektorba, elérhető feltételekkel.

A tapasztalatok, kamarai felmérések azt erősítik meg, hogy  növekvő bérek mellett a lakhatási feltételek javításával lehet a munkaerőt megtartani. De ez lehet a megyén túlról érkező munkaerő-főleg párok, családok- idecsábításának fő eszköze is.

A cégek már évekkel ezelőtt felismerték ennek jelentőségét. Ezt a szándékot erősíti az  idei évtől érvényes adózást érintő kedvezmény is. Ennek lényege, hogy  távolabbi lakóhelyről érkező dolgozónak lakhatási támogatás a  munkáltató által adómentesen nyújtható,  melynek értéke már meghaladja az 50 ezer Ft/hó összeget is.  A munkaadó  által  ilyen formában adott támogatás,  a cég  adó alapját csökkenti.

A HKIK testületi ülésen az városok polgármesterei tájékoztatást adtak a lakhatást segítő eszközeiről: Bár több bíztató kísérlet ismert a megyében, mint pl: fiatalokat segítő garzonházi bérlakások, letelepedési -, első lakáshoz jutási támogatás, fecskelakások pároknak, társasházépítést szolgáló  ingyenes telkek stb., de úgy tűnik ez még nem elég. Egy új kormányrendelet tovább szélesítheti a lakhatási lehetőségeket, úgy, hogy az önkormányzati tulajdonú épületek  munkásszállóvá történő kialakításához  ígér állami támogatást. Ehhez szükséges a helyi önkormányzatok önereje is.

Vélhető, azonban hogy mindezek még mindig nem elegendőek a demográfiai apály és a munkaerő pótlásának ösztönzéséhez.

A nyomasztó munkaerő-piaci hiányra részben megoldást jelenthet az álláskeresők, főleg alacsony képzettségűek átképzéssel történő integrálása a munkaerőpiacra. A nagyobb  ipari cégek gyártósori, gépkezelői  műszaki területek kereslete ezt az igényt ugyan alátámasztják, és az  átképzésekre a megyei úgynevezett TOP keretek lehetőséget is  teremtenek, de a tanácskozáson elhangzott, hogy a  vállalkozások  e téren inkább negatív tapasztalatokról számolnak be, mert e körből nagyon nehéz újra termelékeny munkaerőt bevonni a mindennapi termelésbe. Ezen munkaerő-piaci tapasztalatok is azt erősítik, hogy az iskolai alapképzés további erősítésére lenne szükség.

A munkaerőpiac kereslet-kínálat egyensúlyán sokat segítene, ha a helyi szereplők (cégek, önkormányzatok) nagyobb befolyást kapnának a képzési szerkezetbe. Bár az iskolaszektor nyitott a párbeszédre, mégis  az állami kézbe került iskolák ma lényegében sem anyagi, sem jogi értelemben nem függenek a helyi keresleti igényt képviselő munkaadói, lakossági oldaltól.

Ismét felmerült a testületi ülésen a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra történő bevonásával kapcsolatos javaslat. Ennek lényege, hogy a cégek alvállalkozói szerződéssel kiválthassák a jelenlegi jogszabályi követelményeket. Olyan foglalkoztatási formát kellene kialakítani, amikor egy  megváltozott munkaképességű személy a cégeknél nem kerülne állományba, hanem egy akkreditált, a megváltozott munkaképességűek alkalmazására szakosodott gazdálkodó szervezet alkalmazná. A cég és a speciális szervezet pedig alvállalkozói szerződést köthetne a foglalkoztatás érdekében. Ezen javaslat értelmében a feltételeket teljesítő cégek mentesülhetnének a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésétől.

A testület azonban egyet értett azzal, hogy a demográfiai helyzet javulása okozhat igazi megoldást a jövő munkaerő-piaci megoldásaira.